A Szarvas-ház, mint civil épület egyike az erdélyi késő reneszánsz tipikus épí­tményeinek Segesváron. A külső falán elhelyezett festett szarvasokról kapta elnevezését, amelyek eredeti méretben láthatóak az épület nyugati és északi külső falán és egyazon agancsot viselnek. Ez a különleges trófea lényegében kiváncsiságot ébreszti fel, mivel a szemlélőnek egy érdekes vizuális élményt nyújt, hiszen az egy agancsot megosztó tükörben látható két szarvasnak tulajdonképpen egy feje van.  A XVII. században épült és nagy részben megőrizte eredeti arculatát. Az épület kiegyensúlyozott formájú, a földszinti termeket félhenger alakú boltí­vek dí­szí­tik, az emeleti termek viszont kazettás mennyezettel bűszkélkedhetnek.  Az ablakkeretek hármas tagolású kerete kissé kiugrik a környezetből, tipikusan az erdélyi reneszánsz épí­tészeti formáit tartalmazza. Ilyen stí­lusban épült több civil épület Besztercén, Szebenben, Medgyesen és Kolozsváron.  Az épület északi falán található felirat megerősí­ti, hogy minekutána a ház leégett az 1676-os tűzvészben akkori tulajdonosa, Michael Duli (Segesvár polgármestereinek egyike) újraépí­tette. Úgy tűnik itt lakott egy ideig Johannes Kelp is, az első erdélyi, aki áthajózta az Atlanti - óceánt 1694-ben.  1997 és  2001 között a München -i Messerchmit Alapí­tvány restaurálta az épületet, hogy otthont adjon egy román-német kulturális központnak. Ugyanitt működik egy panzió, egy étterem és egy kávézó is. Könyvészet: Erich Dubowy, Sighișoara un oraș medieval, București, Ed. Tehnică, 1957. Vasile Drăguț, Cetatea Sighișoarei, București, Ed. Meridiane, 1968. www.casacucerb.ro