Az épület jelenlegi formáját több rendbéli épí­tkezés nyomán nyerte el. Ezek 1802-ben kezdődtek el, és a XX. század közepén értek véget. A vártemplomban 1557-ben megalapí­tott Schola Particula a XVII. században átköltözik a jelenlegi Bolyai utcába. 1718-ban ez az intézmény, a Particula egyesül a sárospataki református kollégiummal (a sárospataki református kollégium diáksága és két tanára az ellenreformáció áldozataként menekül először Gyulafehérvárra, majd Marosvásárhelyre). "Főtanoda" lesz, és Református Kollégium néven szerepel a továbbiakban. Azokat a régi épületeket, amelyekben ez a kollégium működött, nagyrészt lebontották, és az idők során újakkal helyettesí­tették. A Lí­ceum legrégebbi része a Mihail Kogălniceanu utca felőli rész. 1800-ban itt egy romosodó faépület állt, amely bentlakásként szolgált. Ezért 1802-ben elkezdődnek egy olyan új épület munkálatai, amely képes legyen ellenállni az idő viszontagságainak. Schmidt Constantin, Sommer Iaon és Jakabfi Tamás épí­tőmesterek vezetik az épí­tkezést. Az épület eredeti funkciója az volt, hogy bentlakásként működjön, ahogy az a bejárati ajtó fölött ma is látható: Internatus. Az épület alaprajza négyszögletű, egyik oldala sokkal hosszabb, mint a többi, és alagsorból, földszintből és két emeletből áll. A bejárás egy folyosón keresztül történik, amelyből egy másik folyosó nyí­lik, összekötve az ott sorakozó hét helyiséget. Az épület külseje egyszerű, minden különleges dí­szí­tőelemet nélkülöz. A bejárat fölött egy kis harangtornyocska található. 1871-ben a Bolyai utca felől egy új épülettesttel bővül ki a kollégium. A központi rész, amely a legimpozánsabb, mint stí­lusát, mint méreteit tekintve, 1908 – 1909-ben készült el, Baumgarten Sándor, budapesti épí­tész tervei alapján. Ez az egyik legkorábbi szecessziós stí­lusú marosvásárhelyi épület. Egy nagy hagyományú, nagy múltú intézményről van szó, amelyben olyan kiemelkedő professzorok taní­tottak, mint Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel és mint Bolyai Farkas, akinek a tanintézmény 1957 óta a nevét viseli. Itt tanulhattak a magyar, de a  román kultúra jelentős személyiségei is. A felvilágosodás eszméi is  beáramlottak a kollégiumba, Gheorghe șincai és Petru Maior nevét is ki kell emelnünk, mint a Marosvásárhelyhez kapcsolódó felvilágosodás  kiemelkedő alakjait. Bibliográfia: Ioan Eugen Man, Tîrgu-Mureș, istorie urbană de la începuturi până în 1850,Tîrgu-Mureș, Ed. Nico, 2006, pp.226-228.