Aranka György 1737. szeptember 15-én született a Kolozs megyei Széken, de élete legnagyobb részét Marosvásárhelyen tölti, ahol a Királyi Táblánál több tisztséget is betölt. Az általa hirdetett felvilágosult eszmék hozzájárultak a város kulturális ní­vójának növekedéséhez. A családi körben kapott nevelést  –  apja protestáns lelkész volt –   a marosvásárhelyi és nagyenyedi kollégiumokban folytatott tanulmányok egészí­tik ki. 1764-től kezdődően a Királyi Táblánál dolgozik, 1782-től pedig az intézmény ülnöke lesz. Kora felvilágosult eszméitől áthatottan Aranka a tömegek művelődési szí­nvonalának emeléséért küzdött az anyanyelv előtérbe juttatása révén. Szoros kapcsolatban állt í­rókkal, magyar kultúremberekkel és tudósokkal, és a magyar nyelv ápolása érdekében társaságot óhajtott létrehozni a történelmi kéziratok kiadása- valamint egyes tudományos munkák stb. közlése végett.  Az indí­tványt elemzi és jóváhagyja az 1791-es kolozsvári Diéta. Arankát főtitkárrá nevezik ki. Az első találkozóra 1793-ban került sor Marosvásárhelyen, a társaság 1806-ig működött. Sokoldalú tevékenysége  kiterjedt egy múzeum és egy enciklopédikus könyvtár létrehozására is. Javasolta egy állandó szí­nház létesí­tését ugyancsak a tömegek művelésének érdekében, és elkészí­tette Shakespeare III. Richárd cí­mű drámájának első magyar nyelvű fordtását is. Szorgalmazta az erdélyi román, magyar és szász értelmiségiek együttműködését. Gheorghe șincaijal való együttműködésük gyümölcsöző, róla mondja: „....a hí­res, aki a polihisztor névre oly méltó”. Élete utolsó éveiben, miután a  társaság megszünteti tevékenységét, az irodalomnak és filozófiának élt. 1817. március 11-én hunyt el 80 évesen. Bibliográfia: Ladislau Kocziany- Aranka György în vol. Profiluri mureșene, vol. I, Tîrgu-Mureș, 1971.