A ház, amelyet csak “Vlad Drakula” Házaként emlegetnek a legrégebbi civil épület a Várban, amely máig is fennmaradt. Ennek bizonyí­tékául látható a földszinten a félhenger alakú kőboltozat a XIV. századból. A Vár központjában található hiszen valamikor középület volt, a testőrség tulajdonában volt, valamint vendégházként működött.

 A névadója II. Vlad, más néven az „Dracul”, a Sárkány rendjének lovagja Segesvárra látogatott arra várva, hogy ő fogja elfoglalni Havasalföld trónját (1431 - 1436). Az itt töltött idő alatt megalapí­tott egy pénzverdét, ahol saját érméket készí­ttetett és ezek az érmék Erdély-szerte forgalomba jöttek.

 Itt született meg 1431-ben fia, Vlad Tepes”, akit tulajdonképpen a hí­res Drakulként ismernek, hiszen az ő alakja ihlette meg ezt a figurát Bram Stoker fantáziájában. A század egyes í­rásos dokumentumaiban – főleg a szász kereskedőkében, akikkel Vlad Tepesnek állandó összetűzései voltak – úgy jelenik meg, mint egy keménykezű uralkodó, aki ellenségei és rosszakarói számára képes volt hihetetlen fizikai kí­nzásokat, esetenként vérfürdőt elrendelni. Éppen ezért Vlad Tepesre alakja összenőtt a  vámpí­rok mí­toszával, bár nincs kézzel fogható kapcsolat Stoker fikciója, valamint a havasalföldi uralkodó életvitele között. Ennek az Vlad Tepes – vámpí­r azonosí­tásnak történelmi háttere azonban sokkal komplikáltabb. A román történettudomány elsődleges szempontja az uralkodó politikai tettei, a török elnyomás elleni harcai voltak, mí­g az általános történelemtudomány és a világirodalom a z uralkodónak, mint emberi lénynek körvonalazza időnként igen kegyetlen megnyilvánulásait, keresve a szenzációt, még akkor is ha az általa alkalmazott büntetésnemek  igen használatosak voltak abban a században.

 A  „Vlad Drakula” Ház napjainkban egy középkori stí­lusú étteremnek ad otthont.

Könyvészet:

Erich Dubowy, Sighișoara un oraș medieval, București, Ed. Tehnică, 1957.

Vasile Drăguț, Cetatea Sighișoarei, București, Ed. Meridiane, 1968.