Az Unitárius Templom
Az unitárius templom 1929-1930 között épült, a régi unitárius imaház mellett, melyet annak idején 1869-ben emeltek. Az unitárius vallás Erdélyben Dávid Ferenc nevéhez kötődik, aki megalapítója és első püspöke volt az Erdélyi Unitárius Egyháznak. A politikai kontextus kedvező volt Dávid Ferenc tevékenységére nézve, azáltal, hogy az 1557-es és az 1568-as Tordai Országgyűlés kimondta a lelkiismereti és vallásszabadság törvényét minden Erdélyben működő felekezetre. A törvény értelmében az unitárius vallás, akárcsak a többi protestáns vallás is ún. religio-recepta, azaz elismert, "bevett" felekezetté vált. Maga János Zsigmond fejedelem is unitárius hitre tért. A marosvásárhelyi unitáriusoknak ebben az időszakban feltehetőleg volt egy imaházuk illetve egy templomuk is, de amelyek az 1600-as év politikai zavargásai következtében megsemmisültek. Az elkövetkezendő időszak nem kedvezett az unitáriusoknak, hisz gyakran erőszakosan kényszerítették őket a katolikus, illetve a református vallásra való áttérésre, elkobozták templomaikat, cenzúrázták kiadványaikat. így az unitárius híveknek majd csak 1869-ben sikerül egy imaházat építeniük a Bolyai és a Borsos Tamás utcák sarkán, az akkori időszaknak megfelelően romantikus építészeti elemekkel díszítve, neogótikus stílusban. 1929-1930 – ban az imaház közvetlen szomszédságában ugyancsak neogótikus stílusban felépül a mai unitárius templom. Mivel egy zsúfolt városi környezetben épült, az alaprajza a szokványostól eltérő. Az épület hossza az akkor létező házsor mentén, ahhoz igazodva sorakozik, párhuzamosan az utcával. Az úgynevezett főhajó az emeleti részen található, míg alatta, a földszinten irodahelyiségek és a gyűlésterem kapott helyet. Az utca felől két bejárata is van, egyik a torony alsó részén, amely felvezet a templomhajóba, a másik pedig a homlokzat közepén helyezkedik el, és az irodahelyiségbe visz. A templom építészetére a gótikus stílus jellemző, viszont az új építőanyagok használata miatt ezek a stíluselemek természetesen módosultak. Az ablakok és a torony alatti bejárat is egyaránt csúcsívesek. A torony négy oldalán rozetta találhatók, a tetőzet irányába pedig mindnégy oldalról egy-egy háromszögű oromzat szögellik ki. A templombelső egyszerű kivitelezésű, minden vallásos jellegű tárgyat mellőz, hisz az unitárius vallás tiltja az ilyen jellegű tárgyak használatát. Az egyedüli díszítő elem a festett, virágmotívumos erezet, amely a gótikus kővázat idézi.
Bibliográfia:
Traian Popa, Monografia orașului Târgu Mureș, Tîrgu-Mureș, Fundația Culturală "Vasile Netea", 2005 (prima ediție 1932), pp. 246.