A volt Maros Magyar Autonóm Tartomány közigazgatási régió végrehajtó bizottságának egyik határozata nyomán 1960. január 1-től létrejön a szászrégeni Néprajzi Múzeum, amelynek méltó alapí­tója Anton Badea néprajztudós, aki a néprajzi gyűjteményt létesí­tette a kezdeti 64 darab népviselettel. A múzeum azon szándékkal jött létre, hogy lehetőséget teremtsen a látogatók számára a román kultúra változatos aspektusainak megismerésére olyan közegben, amely gazdag hagyományokkal és örökséggel rendelkezik. Mivel néprajzi zónák érintkezési központjában helyezkedik el – Felső-Maros, a Kelemen havasok szubkárpáti része,  Erdélyi Mezőség  –  a szászrégeni múzeum kutatási területe több mint 600 Maros megyei vidéki települést és a szomszédos megyék kb. 300 települését foglalja magába.

A múzeum személyzetének évről évre bizonyí­tott kitartó munkája nyomán kutatási és beszerzési kampányok révén gazdagodott a múzeum állománya, majdhogynem elérvén a 7000 tárgyat. Ezzel párhuzamosan megalapult a levéltár is, amely 16 mm-es szalagra rögzí­tett dokumentumfilmeket, videokazettákat, fekete-fehér és szí­nes diafilmeket, több ezer  fényképeket, vázlatot, rajzot, terepfelvételt, kutatási lapot tartalmaz, amelyek révén teljes kép keletkezik a bemutatott tájegység meghatározó jellemzőiről.

1966-ban kerül sor az első tárlat megnyitására, cí­me A Görgény völgyi népművészet, majd 1972-ben nyí­lt meg a jelenlegi kiállí­tás, ezt 1991-ben újraszervezték, témája: A Felső Maros völgyéből és az Erdélyi Mezőségről származó szerszámok és népi technikák. A kiállí­tásnak otthont nyújtó épület szerepel a szászrégeni történelmi és épí­tészeti emlékművek lajstromán. 1892-ben épült, lakásként, majd szakiskolaként szolgált, 1989-1990 között restaurálták. Egy hektáros területen, a múzeum udvarán a szabadtéri részleg kapott helyet 14 objektummal – települések, hagyományos népi berendezések, fatemplom, ekként egy falu képét elevení­ti meg. A két parasztházban hagyományos szobabelsőket rendeztek be, a kis templomot felszentelték és funkcionális.  A nemzeti örökség részét képező tárgyakat a megőrzési normáknak megfelelően tárolják; a tér függvényében a darabok anyagok és gyűjtemények szerinti kategorizálására is sort kerí­tettek. Az 1991-es újrarendezés következtében a Felső-Maros völgyéből és az Erdélyi Mezőségről származó szerszámok és népi technikák cí­mű kiállí­tás nyolc teremben, fejlődési sorrendben mutatja be  a múzeum állományának legreprezentatí­vabb darabjait: alap- és mellékfoglalkozások, mesterségek, népi műszaki felszerelések, valamint népművészeti tárgyak: kerámia, bútor, népviselet és lakberendezési textí­lia.

Bibliográfia:

www.muzeureghin.xhost.ro