
A Segesvári Hegyi Templom
A Segesvári hegyi templom 1345 és 1525 között épült, védőszentként Szent Miklóst jegyzi. A Segesvári vár egyik legfontosabb építészeti műalkotása, és egyike Erdély látványos gótikus stílusú épületeinek. A tény, hogy a templom alagsorának kriptájában XVI-XVIII. századi sírok találhatóak, bizonyítéka annak, hogy a mai templom románkori elődjének helyén áll .
A templom csarnokszerű egy masszív toronnyal a nyugati oldalon. A torony aszimmetrikus formáit az öregtorony befoglalása eredményezi. A csarnokszerű templom templomok közül Erdélyben az első Szászsebesen található, majd ennek a jegyében épült a Kolozsvári Szent Mihály-templom és a Brassói Fekete-templom.
Nagyszámú gótikus építészeti elem található a Hegyi templom épületében: hosszanti kar, csúcsíves boltozat, boltíves ablakok, előkovácsolt kőhomlokzat, a külső falakat tartó gátpillérek, a kapuzat díszes keretezése. A külső részen a kar dél-keleti oldalán ma is láthatóak szobrok, amelyek valaha egy komplexebb jelenet részei lehettek. Azért is nagyon értékesek ezek a példányok, mert Erdély kisszámú gót stílusban készült szobrai közé tartoznak.
A szentély és a diadalív freskóit 1488-ban Bálint mester (Valentinus pictor) készítette el, aki 1500 előtt Segesvár polgármestere volt. Az 1776-os restauráció alkalmával a freskókat bemeszelték. A megmaradt képek közül a legteljesebb talán a hajó északi oldalfalán látható Utolsó ítélet című freskó. A kompozíció komplexitása révén meglepő, valamint azáltal, hogy mennyire visszaadja a reneszánsz stílusbeli vonásokat.
A templom reneszánsz stílusú bútorzatát a híres Johannes Reychmuth készítette, aki a XVI. században egy ideig Segesváron élt. A templom egy másik nagyon értékes eleme a késő gótikus szentségfülke előkovácsolt kőből, Erdély egyik legszebb gótikus dekorációs szobrával. A szárnyasoltár, Szent Márton ábrázolásával a közepén, Johann Stoß mûhelyének 1520-as alkotásai.
Egy nagyobb restaurálásra 1934-ben került sor, ekkor fedezték fel az 1776-ban bemeszelt freskókat. A mai arculat az 1991-2001 között tartó felújítás eredménye. A belső és külső falfestmények a müncheni Messerschmitt alapítvány támogatásának köszönhetően kerültek napvilágra. A restaurálási munkálatok 8 évet (1991-1999) tartottak. A templom valóságos remekművek tárháza, szobrok, szetképek, szebbnél szebb oltárok gyönyörködtetik a szemet.
Könyvészet:
Erich Dubowy, Sighișoara, un oraș medieval, București, Ed. Tehnică, 1957, pp. 110-126.
Vasile Drăguț, Cetatea șighișoara, București, Ed. Meridiane, 1968.