
A Polgármesteri Hivatal épülete
Erdély 1918 december 1.-én, az első világháborút követő, Romániához való csatolása, egy sor változtatást hoz magával az erdélyi városok külalakját tekintve is. Megjelennek a jellegzetes román elemek is az újonnan felemelt épületek stílusában. A 20. század elején a Romániában leggyakrabban érvénybe lépő stílus az neoromán. Ezen irányzat -amelynek lényege a hagyományos román, de főként a Brâncoveanu-i építészet újraértékelése. Kezdeményezője Ion Mincu. Az egyik legnagyobb benyomást keltő újromán stílusban felemelt marosvásárhelyi épület a jelenlegi polgármesteri hivatalé. Az eredeti elképzelések alapján az építmény megyeházként szolgál majd, mivel a 18. században épített már nem felelt meg a megyei közigazgatás szükségleteinek. 1935-ben pályázatot hirdettek, melyet a bukaresti Eugen I. Grosu nyert meg. A munkálatok 1936-ban kezdődnek, amint megtalálják a megfelelő telket, és 1940-ig tartanak. A tervrajz „U” alakú, ahol mindhárom szárny utcára nyíló bejárattal rendelkezik. Az épület négyemeletes, a legfontosabb az első lévén, amelyen a díszterem és a közigazgatási irodák vannak. Az épület művészeti értékét a központi, Győzelem tér felőli homlokzat díszítése tükrözi leghívebben. A homlokzatot bemélyedések és domborulatok egymásutánisága jellemzi. Ezáltal a főszárny és a két sarki pavilon kiemelkednek az egészből. Az épület alapzatát természetes kő képezi és a felszínen az alagsornak megfelelő ablakok emelik ki. A földszint ablakai félkörnyílásúak, csiszolt kőből készült díszkerettel. A földszint központi ívén a főkapu áll. Az ablakok alakjához alkalmazkodva, ez is félkörnyílású, belső keretét pedig kőből faragott sodrott öv képezi. Az ív alacsony, robusztus oszlopokra támaszkodik. A fő díszítőelem a központi loggia, ami az első emeleti díszteremnek felel meg. Ez egy nyílásokkal ellátott boltívsorból áll, mely a neoromán stílusra jellemző kapcsolójelszerű nyílás típusára emlékeztet. Az ívek hat alacsony és vastag, medvetalpfű levelekkel díszített oszlopra támaszkodnak. Érdekes művészi megoldást képeznek a sarokban levő hármas ablakok. A szélen levők alacsonyabbak és szűkebbek a középsőkkel szemben, amelyeket körülvesznek. Az első emelet további ablakai, akárcsak a második emeleté egyszerű, téglalapalakú nyílásúak. A tető összetett felépítésű, több önálló prizmatestből készült. A Horthy-rendszerben a neoromán elemeket eltávolítják, személytelenné téve ezáltal az épületet. 1950-ig a megyei tanács székhelyeként szolgált, míg ezután, a kommunista rendszer idején a város Néptanácsa működött itt. 1991 és 1992 között renoválják, visszaadva eredeti formáját és díszítését.
Könyvészet:
Ion Eugen Man, Primăria Municipiului Tîrgu-Mureș- monument de arhitectură românească, în "Anuarul Arhivelor Mureșene", vol. II, Tîrgu-Mureș, 2003, pp. 225-234.
Grigore Ionescu, Istoria arhitecturii în România, vol. II, București, Ed. A.R.S.R., 1965, pp.439-443