Erdély 1918 december 1.-én, az első világháborút követő, Romániához való csatolása, egy sor változtatást hoz magával az erdélyi városok külalakját tekintve is. Megjelennek a jellegzetes román elemek is az újonnan felemelt épületek stí­lusában. A 20. század elején a Romániában leggyakrabban érvénybe lépő stí­lus az neoromán. Ezen irányzat -amelynek lényege a hagyományos román, de főként a Brâncoveanu-i épí­tészet újraértékelése. Kezdeményezője Ion Mincu. Az egyik legnagyobb benyomást keltő újromán stí­lusban felemelt marosvásárhelyi épület a jelenlegi polgármesteri hivatalé. Az eredeti elképzelések alapján az épí­tmény megyeházként szolgál majd, mivel a 18. században épí­tett már nem felelt meg a megyei közigazgatás szükségleteinek. 1935-ben pályázatot hirdettek, melyet a bukaresti Eugen I. Grosu nyert meg. A munkálatok 1936-ban kezdődnek, amint megtalálják a megfelelő telket, és 1940-ig tartanak. A tervrajz „U” alakú, ahol mindhárom szárny utcára nyí­ló bejárattal rendelkezik. Az épület négyemeletes, a legfontosabb az első lévén, amelyen a dí­szterem és a közigazgatási irodák vannak. Az épület művészeti értékét a központi, Győzelem tér felőli homlokzat dí­szí­tése tükrözi leghí­vebben. A homlokzatot bemélyedések és domborulatok egymásutánisága jellemzi. Ezáltal a főszárny és a két sarki pavilon kiemelkednek az egészből. Az épület alapzatát természetes kő képezi és a felszí­nen az alagsornak megfelelő ablakok emelik ki. A földszint ablakai félkörnyí­lásúak, csiszolt kőből készült dí­szkerettel. A földszint központi í­vén a főkapu áll. Az ablakok alakjához alkalmazkodva, ez is félkörnyí­lású, belső keretét pedig kőből faragott sodrott öv képezi. Az í­v alacsony, robusztus oszlopokra támaszkodik. A fő dí­szí­tőelem a központi loggia, ami az első emeleti dí­szteremnek felel meg. Ez egy nyí­lásokkal ellátott boltí­vsorból áll, mely a neoromán stí­lusra jellemző kapcsolójelszerű nyí­lás tí­pusára emlékeztet. Az í­vek hat alacsony és vastag, medvetalpfű levelekkel dí­szí­tett oszlopra támaszkodnak. Érdekes művészi megoldást képeznek a sarokban levő hármas ablakok. A szélen levők alacsonyabbak és szűkebbek a középsőkkel szemben, amelyeket körülvesznek. Az első emelet további ablakai, akárcsak a második emeleté egyszerű, téglalapalakú nyí­lásúak. A tető összetett felépí­tésű, több önálló prizmatestből készült. A Horthy-rendszerben a neoromán elemeket eltávolí­tják, személytelenné téve ezáltal az épületet. 1950-ig a megyei tanács székhelyeként szolgált, mí­g ezután, a kommunista rendszer idején a város Néptanácsa működött itt. 1991 és 1992 között renoválják, visszaadva eredeti formáját és dí­szí­tését.

Könyvészet:

Ion Eugen Man, Primăria Municipiului Tîrgu-Mureș- monument de arhitectură românească, în "Anuarul Arhivelor Mureșene", vol. II, Tîrgu-Mureș, 2003, pp. 225-234.

Grigore Ionescu, Istoria arhitecturii în România, vol. II, București, Ed. A.R.S.R., 1965, pp.439-443