Borsos Tamás Marosvásárhelyen született 1566-ban és kora jelentős politikusa volt. 1594-1613 között a városbí­ró és tanácsos volt. Amí­g a város élén e jelentős szerepeket töltötte be, fő célja volt a város lakosai jogainak védelmezése, a  boldogulásukért folytatott harc, valamint, hogy a város számára kedvező jogi helyzetet biztosí­tson. így tehát az 1603-as Gyulafehérvári Országgyűlésen jogot szerez arra, hogy a város köré várfalakat emeljen. Ugyancsak kezdeményezte, hogy a marosvásárhelyiek vásárolják mega környező, jobbágyok nélkül maradt  telkeket. 1613-ban újrakezdi diplomáciai tevékenységét és Báthori fejedelem küldöttségének tagja, akit Konstantinápolyba küldenek, hogy a törökök barátságát visszaszerezze. Báthori számára semmiképp sem kedvezett a politikai helyzet, hiszen a Porta  riválisát, Bethlen Gábort, a trón várományosát támogatta. Jó politikusi kvalitásai  nyomán Borsos Tamás az új fejedelem kegyeibe kerül. Mi több, 1616-ban Marosvásárhelyt városként (civitas) ismerteti el, azaz megszerzi a fejedelemtől a városi cí­m  elismerés. 1618-1620 között  került sor a legkényesebb diplomáciai küldetésre, amint az kiderül korabeli útinaplójából. A törökökkel folytatott egyéb tárgyalásokról van szó, ezúttal Bethlen javára, a  borosjenői vár védelme érdekében. A XVII. század eleji bonyolult történelmi tények Borsost, mint Erdély érdekeinek védnökét nem csupán a Török Birodalommal-, de a Habsburg Birodalommal szemben is, amelynek terjeszkedési szándékai fenyegetővé válnak. A román országok uralkodóival folytatott baráti vagy ellenséges viszonyok ezen általános direktí­vák szerint alakulnak. Ilyen értelemben jelentős Gaspar Grațianinak Moldva trónjára jutása1619-ben, akinek a Habsburg birodalom melletti kiállása a Borsossal létesí­tett jó kapcsolatok megromlásához vezet, s ennek nyomán implicit módon Moldva és Erdély kapcsolatai is sérülnek. Borsos Tamás fontos tevékenységeinek egyike a kereskedés volt. Utazásai során lovakat, hadisátrakat, szőnyegeket és ékszereket vásárol, és higannyal kereskedik. Harmadik konstantinápolyi küldetésére 1626-1628 között kerül sor. Ekkor azzal bí­zták meg, hogy megszerezze a Porta támogatását Bethlen mellett a Habsburgok ellen, valamint el kellett érnie, hogy Brandenburgi Katalint, a fejedelem hitvesét, Erdély fejedelemasszonyaként ismerjék el. Annak ellenére, hogy a diplomáciai küldetés nem teljesül érdemben, népszerűsége török körökben a legmagasabb szintre jut. E ténytbizonyí­tják egyéb angol vagy francia diplomaták vallomásai, akik hozzáértő, intelligens és urához hű diplomataként emlegették. Bethlen Gábor 1629-ben bekövetkezett halála után Borsos a fejedelem utódjának, Bethlen Istvánnak ajánlja fel szolgálatait, majd csupán egy év múlva, I.Rákóczi György trónra kerülését követően összeesküvést szervez ellene.1634 tavaszán Borsost pestis viszi el. Bibliográfia: Ladislau Kocziany- Borsos Tamás în vol. Profiluri mureșene, vol. I, Tîrgu-Mureș, 1971, pp. 9-15.