• Ma, 20.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Teleki Sámuel

Teleki Sámuel Gernyeszegen (Gornești) született, egy Marosvásárhelyhez közeli településen, 1739. november 17-én. A Teleki család az Erdélyben  nagy hagyományokkal rendelkező kálvinista főnemesség soraiba tartozott. Sámuel nagyapja, Teleki Mihály, az akkori  fejedelemség egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező embere  volt, aki grófi cí­met kapott I. Lipót császártól, s ekként emelkedett rangban a teljes család. Apja, Teleki Sándor az iskolai tevékenység anyagi támogatásában teljesí­tett kiemelkedően. Az apa ilyen irányú állandó elfoglaltsága fiára is kiterjed, akinek kivételes taní­ttatást biztosí­t majd. Az elemi és középiskolai tanulmányokat magántaní­tók révén biztosí­tják, amint az szokás volt az arisztokrata családokban, majd 1759-1763 között külföldi egyetemeken tanul. Skolasztikus képzését olyan városokban tökéletesí­ti, mint Budapest, Bécs, Basel, Strassburg, Karlsruhe, Köln, Utrecht lés Leiden. Az országba való visszatérés előtti évben Párizsba is eljut. E folyamatos zarándoklatok célja az volt, hogy minden területen, mint filozófia, irodalom, történelem, matematika, fizika, természettudományok, minél korszerűbb információkhoz legyen hozzáférése. Erdélybe számos kötettel tér vissza, amelyek magját képezik a Marosvásárhelyen létesí­tendő könyvtárnak.

1768-ban veszi nőül iktari Bethlen Zsuzsannát. A fiatal házasok a gróf sáromberki (Dumbrăvioara) uradalmán telepednek le. Mivel viszonylag elszigetelődik Nyugat-Európa szellemi világától, kapcsolatait kiterjedt levelezéssel tartja fenn. Az erdélyi kulturális-nevelési életben való részvétellel egyidejűleg a Nagyenyedi Kollégium kurátori állását mondhatja magáénak. E minőségében újrarendszerezi tanulmányait és racionalista tájékozódást  követ.

1774-től kezdődően új szakasz kezdődik életében, hiszen  a fejedelemség politikai életében különböző beosztásokat vállal. Kezdetben a dicsőszentmártoni főispán. 1777-ben az Erdélyi Gubernium tanácsosa. 1780-1790 között II. József császár magántanácsosa.

A császár közigazgatási reformjainak következtében a tartomány területi elosztása újraszerveződik, és ezen intézkedések keretében Teleki a Bihari (Bihor), Szabolcsi (Săbolciu), Kisbékés (Bichiș) és Csongrádi egyesült vármegyék főispánja lesz. Emelkedése a politikai ranglétrán az Aulikus Kancellária helyettes kancellári beosztásával folytatódik. Az első protestáns nemes aki aulikus rangot tölt be a Habsburg birodalomban.

II. József császár halála és a régi politikai-közigazgatási rendszerhez való visszatérés után, amelynek keretében Erdély saját, Magyarországétől különálló kancelláriával rendelkezik, Teleki  erdélyi kancellárja lesz. 1822-ben, elhunytáig marad e tisztségében.

Kiterjedt politikusi tevékenysége nem csökkentette művelt személyiségének  törekvéseit. Ennek igazolásaképpen a XVIII. század végén megalapí­tja Erdély első közkönyvtárát Marosvásárhelyen, ahol megtalálható a többezer kötet, amelyeket Teleki élete során gyűjtött.

Bibliográfia:
Sebestyén Spielmann Mihály, Telekiana vol. Tîrgu-Mureș, oraș al artelor, volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp.171-184.