• Ma, 21.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Mihai Viteazul

 
Munténia uralkodójának, a román területek első egyesí­tőjének kapcsolatai Marosvásárhellyel számottevőek, bár tulajdonképpeni jelenlétét a városban legenda lengi körül.

1595-ben Mihai Viteazul két nagy győzelmet arat a Török Birodalom felett, egyiket Călugăreni-ben, másikat Görgényben. Ezek Havasalföld számára kedvező békekötést jelentenek, és valamelyes stabilitást biztosí­tanak a térségben, és ez lehetővé teszi a vajda azon nagyarányú tervének gyakorlatba ültetését, hogy meghódí­tsa Erdélyt és Moldvát, és megvalósí­tsa a román származású lakosság lakta területek egyesí­tését.

1599-ben Mihai Viteazul háborút indí­t Báthory András erdélyi fejedelem ellen a Sellenberki (șelimbăr) csata révén. E csatában támogatásra lel a marosi térség székely jobbágyainak részéről. Ezek az emberek több éven át viseltek el kegyetlen megtorlást, amiért követelték a fejedelem által í­gért felszabadí­tás jogát. E jogok és kiváltságok megtagadása társadalmi megmozdulásokhoz vezet az elnyomó helyi nemesség ellen, amely a központi hatalom támogatását élvezi. A felkelőket és vezetőiket kivégzik a város főterén. Ezen események alapján Havasalföld uralkodója, akinek határozott szándéka meghódí­tani Erdélyt, jónak látja a fejedelem ellen fellázadt Marosvásárhely környéki lakosságnak segí­tséget nyújtani annak érdekében, hogy támogassák a háborúban. A fejedelem bizalmi emberei közé tartozik Kornis Gáspár és Székely Mózes, akiknek Marosvásárhelyre menekült családjait a fejedelem közvetlen rendelete révén őrzik.

A sellenberki győzelem, és a Gyulafehérvárra való dicső bevonulás (1599. november 1-én) után Marosvásárhely az elsők között ismeri el Mihai Viteazul uralmát. Ennek következményeként pártfogásába veszi a várost és felszabadí­tja a székely jobbágyokat.

A XIX. század elején felmerül a helyi történetí­rásban azon információ, miszerint Mihai Viteazul emeltetett egy ortodox kápolnát a marosvásárhelyi vár volt ferences kolostorának területén. 1809-ben Nemes Gábor református lelkész tesz emlí­tést e kis bizánci stí­lusban festett kápolnáról, aki feltételezte, hogy a munténiai uralkodó alapí­totta, hogy hálaadásra alkalmas helyként szolgáljon számára, amikor a városban tartozkodik. Annak ellenére, hogy e tényt egyéb hitelesebb történetí­rási források nem erősí­tik meg, élénken él a helyi köztudatban. Azzal a hí­rnévvel magyarázható, amelynek a munténiai uralkodó örvendett a marosvásárhelyi lakosság körében.

Bibliográfia:
Ioan Eugen Man, Tîrgu-Mureș, istorie urbană de la începuturi până în 1850, Tîrgu-Mureș, Ed. Nico, 2006, pp. 106-107.