• Ma, 17.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Emil Dandea

A politikus, jogász és publicista Emil A. Dandea az előd Bernády György –  Marosvásárhely  legfontosabb polgármestereinek egyike – hű támogatója volt. Két polgármesteri mandátumának ideje alatti tevékenysége előnyösen hatott a város fejlődésére, amely ebben az időszakban igazi virágzásnak indult gazdasági és kulturális szempontból. Polgármesterré iktatásakor elhangzott beszédeiből kitűnik mennyire mélyen vágyott arra, hogy Marosvásárhely fellendülése megvalósuljon az új államban, Romániában, tiszteletben tartva elődeinek hagyományát és munkáját.

Dandea 1883. január 23-án született a Fehér megyei Bucsony (Bucium) községben. Olyan családból származik, amelyben meghatározó volt a románok nemzeti jogainak igenléséért folytatott harc hagyománya. Nagyapja, Ionuț Dandea Horea csapatait vezette, mí­g apja, Simion Dandea, a memorandista mozgalom aktí­v részese volt. Elemi és középiskolai tanulmányai után a kolozsvári egyetem jogi karának hallgatója, majd a bécsi Kereskedelmi Akadémián tanul. Az I. világháború végére és Nagy Románia kiteljesedésekor Emil Dandea már befejezett jogi tanulmányokkal rendelkezik, és a kolozsvári Román Ifjak Társaságának elnöke. Ilyen minőségben vesz részt az 1918. december 1-i  Nemzeti Nagygyűlésen, Gyulafehérvárott. Miután a Vezetőtanács az ideiglenes kormány szerepét gyakorolja Erdélyben, a magyar közigazgatás helyétfokozatosan a román veszi át. Ilyen körülmények között nevezik ki Dandeat a kolozsvári polgármesteri hivatal titkárává és tanácsosává.

Első polgármesteri mandátuma Marosvásárhelyen 1922-ben kezdődik, a város hosszas gazdasági és társadalmi stagnálása, sőt visszaesése után.  Dandea a közigazgatási újjászervezés és a román kultúra  felélesztésén munkálkodik. Épületeket biztosí­t román iskolák működtetésére: az Al. Papiu Ilarian fiúiskolának, az Unirea Leányneveldének és a Kereskedelmi Iskolának.  Ebben az időszakban kezdik az ortodox és a görög-katolikus katedrális terveit elkészí­teni. Szobrokat emelnek, mint a Latinitás Emlékműve és Avram Iancu szobra, amelyek a román nép történetére utaljanak. A polgármesteri hivatal nyomdája és kiadója lázas tevékenységet folytat. Folyóiratokat, hí­rlapokat és könyveket jelentetnek meg (pl. a Orașul (A Város) cí­mű kiadványt, a Glasul Mureșului (Maros hangja) újságot). Gazdasági és társadalmi szinten számontartott érdemei: a polgármesteri hivatal mindenfajta tartozásának felszámolása, a földgáz bevezetése, nagyszámú épí­tési engedély kibocsátása új épületek létrehozása érdekében stb.

1923-ban veszi nőül Sidonia Cristinat, Miron pátriárka lányát. Az első polgármesteri mandátum után két évvel – 1926-tól kezdődően – Maros megyei képviselő a román parlamentben. Ekkor hangzik el hí­res beszéde: Nemulțumirile Ardealului și chestiunea minoritară (Erdély sí­kraszállása és a kisebbségügy). A képviselői megbí­zás lejártát követően Marosvásárhelyre tér vissza, ahol egypár évig ügyvédként dolgozik. Időközben folytatja politikai tevékenységét a Nemzeti Liberális Párt tagjaként, 1934-ben a N.L.P. Maros Megyei Szervezetének elnöke lesz.

Második polgármesteri megbí­zatása alatt, 1934-1937 között véglegesí­tenek számos, Dandea által  az 1922-1924-es mandátum alatt indí­tványozott projektet. Ekkor fejeződik be a két katedrális épí­tése és az inasok számára létesí­tett bentlakás. Támogatja Aurel Filimont a Történelmi, Régészeti és Néprajzi Múzeum létrehozásában, valamint Aurel Ciupet a Municí­piumi Képtár újraszervezésében, valamint egyes román műtárgyak beszerzésében. Ugyancsak Aurel Ciupe indí­t a polgármesteri hivatal beleegyezésével és támogatásával egy rajz és festészeti szabadiskolát. Ugyanúgy támogatja, ismét kulturális szinten, a „Luna culturală” (Kulturális hónap) rendezvény megszervezését.

Miután Marosvásárhely ismét Magyarország részévé válik 1940-ben, Dandea Bukarestbe menekül. A felszabadulás után visszatér, és résztvesz az 1946 novemberében szervezett választásokon.   Vereséget szenved viszont az új Kommunista Párt politikai játszmáinak következtében. A kommunista totalitarizmus berendezkedésével egyidőben a fent emlí­tett játszmák mindenféle következményeit viseli a két világháború közötti periódusban tevékenykedő összes politikussal együtt. 1952 és 1953 között letartóztatják és kényszermunkára küldik, majd 1953 és 1955 között kényszerlakhelyként Tazlău helységet jelölik ki számára. Bukarestben éri a halál 1969-ban, de óhaja szerint a marosvásárhelyi Fatemplom sí­rkertjében hantolják el.

Bibliográfia:
Melinte șerban, Aspecte ale vieții culturale târgumureșene în perioada interbelică în vol. "Un om pentru Tîrgu-Mureș: Emil A. Dandea", Tîrgu-Mureș, Fundația Culturală "Vasile Netea", 1995, pp. 74-77.