• Ma, 15.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Bolyai János

Bolyai János világhí­rű tudós, akinek jól meghatározott helye van a matematika történetében a nem-euklidészi geometriát megalapozó elméletei nyomán. Sorsa szorosan kötődik apjáéhoz és tanáráéhoz, Bolyai Farkaséhoz, aki bevezette a matematikába.

János Kolozsváron született 1802. december 15-én. Gyermekkora és tanulmányai Marosvásárhelyhez kötődnek, ahol apja tanári állást kapott a matematika, fizika és vegytan tanszékeken. 9 évesen együtt tanulmányozzák a matematikát, de különleges érdeklődést mutat a hegedű iránt is. 1818 őszén, csupán 16 évesen a bécsi Katonai Akadémiára í­ratják be. Tanulmányai befejezését követően, 1822. szeptember 6-án a Mérnöki testület alezredesének nevezik ki, és elhelyezik a temesvári Erődí­tmény Igazgatósághoz. A katonamérnöki munka nem elégí­ti ki tökéletesen, í­gy figyelme és energiája teljes mértékben a párhuzamosok elmélete fele fordul, amelyről egy munkát törekszik megjelentetni. 6 év távollét után rövid látogatásra érkezik Marosvásárhelyre. Ekkor mutatja be apjának kéziratát. Farkas próbálja lebeszélni a párhuzamosok elméletéhez kapcsolódó rögeszméiről, amelynek bizonyí­tásáról vallja, hogy kudarcra í­télt. Ez vezet a két Bolyai közötti első konfliktusokhoz. Apja tanácsait nem követi, és ez rányomja bélyegét mindinkább elhanyagolt szakmai  tevékenységére.

Munkáját Marosvásárhelyen adják ki 1831-ben, majd 1832-ben Appendix cí­mű mellékletként csatolják apja Tentamen cí­mű kötetéhez. óriási tudományos értéke abban rejlik, hogy ezáltal alapozta meg Bolyai János a nem-euklidészi geometriát. A munkát a hí­res matematikusnak, Gaussnak, apja ifjúkori barátjának is elküldik. Annak ellenére, hogy a munkában felvetetteket értékeli Gauss, a tőle érkező válasz visszafogottnak és csüggesztőnek tűnik János számára.

1833-ban, 31 évesen János nyugdí­jba vonul egészségi állapota miatt. íllandó nevrózisa és hipochondriája alkalmatlanná teszik a katonai szolgálatra. Visszatér Marosvásárhelyre nem kifejezetten jó lelkiállapotban. Találkozik Orbán Rozáliával, akibe azonnal szerelmes lesz, ennek nyomán lelkiállapota is javul. Szeretne házasságot kötni a hölggyel, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé egy család eltartását. Apja visszautasí­tja öröksége egy részének kiadását e célból, amely miatt újabb vita tör ki közöttük.

1834-ben visszavonul Rozáliával a domáldi Bolyai-birtokra, ahol nyugalmas időszak következik. A tér tudományának szerkesztésébe kezd, e munkában a geometria alapjait kí­vánja letenni. Elhatározza, hogy részt vesz a lipcsei Tudományos Társaság versenyén, az imaginárius méretek geometriai elméletének tökéletesí­tése problematikájával. A munkát nem fogadják el, ami újabb csalódást jelent Jánosnak. A balszerencse úgy hozza, hogy az ebbe foglalt kvaterniók 17 év elteltével egy í­r matematikus közli, William Rowan Hamilton aki ennek révén válik ismertté.

Élete vége fele a számos sikertelenség és csalódás miatt az emberi boldogság utópikus elméleteinek rendszerezése fele fordí­tja figyelmét: Üdvtan.
1860. január 27-ben hunyt el egyedül és elhagyatva, anélkül, hogy tudományos felfedezéseiért része lett volna az őt megillető elismerésben. A jegyzeteit tartalmazó többezer oldalt a marosvásárhelyi Református Kollégium kapja meg. 7 évvel halála után az Appendixet franciára majd olaszra fordí­tják. Értéke ma már vitathatatlan, és az egyetemes tudomány klasszikusának tartják.

Bibliográfia:
L. Kocziány- Cei doi Bolyai în vol. "Profiluri mureșene", vol. I, Tîrgu-Mureș, 1971.