• Ma, 18.02.2018
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Bolyai Farkas

Bolyai Farkas – komplex személyiség, tudós, érdeklődése sokoldalú, a Magyar Akadémia levelező tagja matematika szakon  – életének túlnyomó részét Marosvásárhelyen töltötte. A város Református Kollégiumának (a mai középiskola névadója) tanára több mint 40 éven át. A történelem Maros megye egyik legjelentősebb tudósaként jegyzi.

1775-ben született Bólya (Buia) helységben (ma Szeben megyében), kisnemesi családból. A nagyenyedi Református Kollégiumban tanul, ahol matematikából kiválóan teljesí­t. Jénában és Göttingenben folytatja tanulmányait a kolozsvári Kemény Simon báró preceptoraként. Ebben az időszakban köt barátságot Gaussszal, a jövendőbeli világhí­rű matematikussal, akivel megosztja a geometria iránti érdeklődését, különösen a párhuzamosok problematikáját, és Euklidész XI. axiómájának  bizonyí­tását.

Miután visszatér Erdélybe, Kolozsváron él három évig a Kemény családnál, ekkor ismeri meg első feleségét. 1802-ben születik János, és a család visszavonul a domáldi Bolyai birtokra.

1804-ben Bolyai Farkast Marosvásárhelyre hí­vják, hogy betöltse a matematika, fizika és vegytan tanári állást a Ref ormátus Kollégiumban. Fokozottan foglalkozik fia nevelésével, aki igen tehetséges matematikából, de a hegedű iránt is fokozott érdeklődést mutat. Nagy anyagi áldozat nyomán sikerül beí­ratni fiát a bécsi Katonai Akadémiára. 1825-ben felesége elhunyta után újraházasodik. Ekkor kezdődnek a nézeteltérések a két Bolyai kapcsolatában. Az egyetértésben töltött periódusokat kölcsönös viták, csalódások követik. Az apa szemére veti fiának, hogy elhanyagolja katonamérnöki karrierjét, és amiért megrögzötten bizonyí­tani próbálja  a párhuzamosok elméletét. Másrészt a több év távollét után az ifjú feszélyezve érzi magát a szülői házban.

1832-ben megjelenik Bolyai Farkas első kötete. A Tentamen cí­mű alkotásról van szó, amelyben a matematikai problematikákat filozófiai megvilágí­tásban tárja Bolyai az olvasó elé. A Tentamen mellékleteként jelenik meg János munkája is, amelybenmegalapozza a nem-euklidészi geometriát. A matematikával kapcsolatos állandó elkötelezettsége mellett Farkas a dramaturgia, költészet és pedagógia felé fordul. Tanulmányokat í­rt egy tanügyi reformról, erdészeti jellegű is fennmaradt, szí­ndarabokat és költeményeket is alkotott.  

Élete végéig hű maradt a Református Kollégiumhoz, ezért amikor 1852-ben Ferenc József császár Marosvásárhelyre látogat, és egyben a hí­res kollégiumban is megfordul, Farkas köszönti. Az oktatási intézmény iránti ragaszkodása  – amelyben oly sok évig tevékenykedett – halála előtti gesztusában is megnyilvánul: könyveinek és kéziratainak nagyrészét a kollégiumnak adományozza. Egy másik jelentős pénzbeli és könyvadományt a Teleki Könyvtár részére ajánl fel.

Bolyai Farkas 1856. november 20-án távozik az élők sorából, ismétlődő agyszélhűdések után, amelyek során taní­tványai ápolják és ügyelik fel. A marosvásárhelyi református sí­rkertben hantolják el.

Bibliográfia:
Tiberiu Weszely, Bolyai Farkas-Omul și matematicianul, București, Ed. științifică, 1974, pp. 12-26.
L. Kocziány- Cei doi Bolyai în vol. Profiluri mureșene, vol. I, Tîrgu-Mureș, 1971.