• Ma, 17.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Avram Iancu

Az erdélyi 1848-as forradalom figyelem reméltó alakja a Nyugati Szigethegységben, Felsővidra helységben született jobbágy családban. Helyi bí­rói funkciója révén apja meghaladja e státusát, és ilymódon í­géretes jövőt kí­nálhat fiának. Avram Iancunak tehát lehetősége nyí­lik a feketevölgyi (Poiana Vadului) és abrudbányai (Abrud) elemi iskolákban-, majd a zalatnai (Zlatna) középiskolában tanulni. 1841-1843 között Kolozsváron tartózkodik, itt folytat humán és filozófiai tanulmányokat a Piarista Lí­ceumban.  Abban az időben gyakori volt, hogy a tehetősebb román családok fiataljai magyar katolikus lí­ceumba járjanak. Ugyanazon kolozsvári lyceum katolikus szerzeteseinek irányí­tásával tanultak a román kultúra más kiemelkedő képviselői is, mint: Gheorghe șincai, Petru Maior vagy Alexandru Papiu-Ilarian, akik érett korba kerülvén jelentős mértékben harcoltak az erdélyi románok nemzeti jogaiért. Ugyancsak Kolozsváron szerez Avram Iancu jogi oklevelet is 1847-ben.

Tanulmányai begfejezése után ügyvédi karrierre áhí­tozván Marosvásárhelyre jön gyakornokként a Királyi Táblához.  Az intézmény számos román fiatalt vonzott, akiknek céljuk volt jogi vagy jogászi karriert épí­teni. A Királyi Táblát Medgyesről költöztették Marosvásárhelyre 1754-ben Mária Terézia indí­tványára.
Alexandru Papiu-Ilariannal együtt, aki ugyancsak í­rnok a Királyi Táblánál, Avram Iancu a mély nemzeti érzelmű marosvásárhelyi fiatal román értelmiségiek vezetője lesz, akik szí­vesen próbálnak megoldást keresni az erdélyi románság politikai és társadalmi problémáira.

A Marosvásárhelyen töltött évek alatt egy, ma a nevét viselő utcában lakott, a 23. szám alatt. A ház homlokzatán elhelyezett emlékplakett szól e tényről: „1847-1848 között e házban lakott Avram Iancu, a román nép társadalmi és nemzeti jogainak elszánt és rettenthetetlen harcosa”
Az 1848-as események kitörésében Avram Iancu szervezőként vállalt részt. A második balázsfalvi Nemzetgyűlésre mintegy 10.000 mócot gyűjt össze szülőhelyéről, élükön lesz jelen a balázsfalvi Szabadság Mezején.Az 1848-as ”™49- es  évek során a Nyugati Szigethegység parasztcsapatainak vezetője, itt a román ellenállás osztrák ellenforradalmi haderővel szemben tanúsí­tott igazi  magját hozza létre. 1849. folyamán Nicolae Bălcescu kemény közvetí­tő munkát folytat a magyar népi forradalom vezetője, Kossuth Lajos és Avram Iancu között annak érdekében, hogy a két hadsereg együtt harcoljon a közös ellenség ellen. Ennek következtében Kossuth és Bălcescu  a „béketervezetet” hozzák tető alá 1949 júliusában. Nem sikerül viszont egyezségre jutni a román és magyar forradalmároknak, í­gy az osztrák csapatok az orosz cár segí­tségével véglegesen vérbe fojtják a forradalmat 1849 augusztusában.

Avram Iancu harca az erdélyi románok jogaiért 1849. után is folytatódik más eszközök révén. 1851-ben tagja a Bécsbe induló erdélyi követségnek, amely a románok követeléseinek az uralkodó előtti feltárását tűzte ki célul. 1852-ben Ferenc József császár erdélyi látogatásakor igencsak sértve érzi magát amiért a császár nem fogadja meghallgatásra, s ez vezet ahhoz, hogy utólag visszautasí­tja a kitüntetést, amit az 1848-as magyar forradalomhoz való csatlakozás megtagadása nyomán kapott volna.
1852-ben dicstelen időszak következik Avram Iancu életében, betegeskedik, és mélyen csalódott amiért nagyarányú terveit füstbe menni  látja.
1872. szeptember 10-én távozik az élők közül Baia de Criș helységben, és Cebe (Å¢ebea) (Hunyad megye) településen temetik Horea tölgyfája mellett.

Bibliográfia:
Silviu Dragomir- Avram Iancu