• Ma, 22.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Aurel Filimon

Marosvásárhely egyik meghatározó személyisége, ő tette le a két világháború ideje alatt a Megyei Múzeum alapjait. Szenvedélyes gyűjtő, érdeklődése a régészetre, néprajzra és folklórra, de a természeti történelemre, őslénytanra és földtanra is kiterjedt.

1891. március 6-án született Monor helységben (Beszterce-Naszód megye). A besztercei Polgári Iskolában kezdi tanulmányait, majd 1910-ben a dévai Pedagógusképzőben folytatja. Az első szakmai tevékenysége a tanárkodás Felsővisóban, Máramaros megyében. A népművészet és a folklór igencsak megragadja figyelmét, a régió folklórjából való verseket, meséket, énekeket és ráolvasásokat gyűjt, ezeket három kötetbe csoportosí­tja.
Folytatja tanulmányait, előbb a Budapesti- aztán a Berlini Egyetemen, régészetre és őslénytanra szakosodik. 1912-ben a budapesti Természettudományi Társaság-, 1913-ban pedig a Földtani Társaság  tagja lesz. A budapesti Etnographia folyóiratban közli a Superstiții la românii din împrejurimile Bistriței (Beszterce környéki románok hiedelmei) cikket, amely antropológiai í­rás tudományos értékét elismerik.

Az első világháború kitörése után Filimon Budapestről Romániába megy. 1914-1917 között a bukaresti Nemzeti Művészeti és Néprajzi Múzeum titkára. A háború befejezése és a román közigazgatás berendezkedése után visszatér Erdélybe. 1918-tól könyvtárosi állást tölt be a Marosvásárhelyi Könyvtárban, utóbb igazgatója lesz. Igazgatóként az ő érdeme volt, hogy a könyvtár állományát számos román nyelvű példánnyal egészí­tette ki.

A Marosvásárhelyen töltött évek után román és székely népművészeti kiállí­tás szervezését kezdeményezi a Kultúrpalota két termében. Ez alkalomból 1921. május 1-én megalakul a Marosvásárhelyi Múzeum, amelyben hosszabb ideig csupán időszakos kiállí­tásokra kerül sor. Filimont a múzeum  védnökévé nevezik ki és e minőségében a ”™20-as évek folyamán végig intézkedéseket hoz a gyűjtemények minél hatékonyabb fejlesztésére és rendszerezésére. Szándéka volt létrehozni egy régészeti, néprajzi és természettudományi múzeumot. Ugyanakkor betöltötte a Maros Megyei Történelmi, Néprajzi  és Régészeti Társaság titkári állását is.

Kolozsváron létrejött a Történelmi Műemlékek Bizottságának erdélyi részlege, és ez jótékony hatással van a régészeti kutatásra, mi több, a múzeumi gyűjtemények bőví­tési folyamatának irányába mutat.

Filimon a Maros megyei településekről összegyűjtött gazdag régészeti anyag révén együttműködik a  bizottsággal.

1925-ben vezetése alatt folytatódnak a maroskeresztúri (a település Marosvásárhely szomszédságában található) ásatások, ahol római településre bukkantak. Az itt talált régészeti anyag roppant gazdag, hasznosí­tásuk a múzeum bőví­tését és újraszervezését szükségeltette. Ilyen szinten Filimon amellett érvelt, hogy a kulturális intézményeknek   szükséges bekapcsolódniuk a közönség művelésébe. A képzési és nevelési céloknak megfelelő szisztematikus szervezést óhajt. Az első állandó kiállí­tást 1934-ben nyitják meg.

Egyéb Maros megyei térségek, ahol ásatásokon vesz részt: Mircești, Mezőbánd (Band),     Kisikland (Iclănzel), Szászlekence (Lechința) és Gyergyóújfalu (Suseni). Gyergyóújfaluban talál rá a hires fibulára, ez később a marosvásárhelyi múzeum jelképe lesz. Együttműködik a román régészet nagy neveivel, mint: Vasile Pârvan, D.T. Teodorescu vagy P.P. Panaitescu.

A horthysta rezsim berendezkedése a bécsi döntés nyomán arra kényszerí­ti Filimont 1940-ben, hogy Marosvásárhelyről Bukarestbe meneküljön.
A több év alatt kifejtett tudományos tevékenysége folytán a modern régészet úttörői közé sorolják, az általa használt leltározási és tartósí­tási módszerek-, valamint a múlt anyagi és szellemi örökségéről kialakí­tott összfelfogása nyomán.

Bibliográfia:
Aurel Filimon – Consacrare și destin, volum editat de Biblioteca Județeană Mureș și Fundația Culturală "Vasile Netea", Tîrgu-Mureș, 2001.