• Ma, 17.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

Régészeti Kiállí­tás

Marosvásárhely, G.Enescu 2 szám

Maros megye területe mindig is gazdag volt régészeti leletekben. Már 1882-től kezdődően Deák Farkas történész  Kovács Ferenc lelkésszel régészeti ásatásokat eszközöl Maroskeresztúron, ahol egy néhai római település maradványaira találnak. Ezen ásatások nyomán a lelkész egy régészeti gyűjteményt állí­t össze, amely részét képezi majd azon múzeum állományának, amelyet Aurel Filimon alapí­tott a két világháború között. Egy másik aktí­v régiséggyűjtő a tulajdonképpeni múzeum létrejötte előtt a gernyeszegi Teleki Domokos volt.

A marosvásárhelyi múzeum alapí­tásának dátuma 1921. május 1., amikor Aurel Filimon egy régészeti és néprajzi kiállí­tást szervez a Kultúrpalota két termében, és védnökként szerepel. Filimon szenvedélyes gyűjtőként a folklór, néprajz és régészet, de a természettudományok fele is fordult. A muzeográfusi tapasztalatait 1914-1917 között szerezte Alexandru Tzigara Samurcaș segédjeként és titkáraként, aki a bukaresti Nemzeti Művészeti és Néprajzi Múzeum igazgatója volt. Amint Marosvásárhelyre került könyvtárosként 1918-ban, folyamatosan törekszik a múzeum-alapí­tásra. A történelmi-régészeti  és néprajzi-népművészeti részlegek fejlődnek igazán vezetése alatt. Ami a gazdag természettudományi gyűjteményt illeti: tönkremegy a II. világháború alatt.
A múzeum védnökeként régészeti ásatásokat eszközöl, és a megye teljes területén telepeket nyit. Az ilymódon felfedezett anyag gazdagí­tja a múzeum gyűjteményét mind mennyiségi, mind minőségi szinten. A maroskeresztúri ásatások-, ahol felfedeztek egy maradványokban igen gazdag római települést,  valamint a gyergyóújfalusi ásatások nyomán, ahol a bronzkori hí­res fibulák kerültek elő, egyre sürgetőbb, hogy a múzeumnak állandó kiállí­tása legyen. Filimon érvelése szerint igen hasznos a kulturális intézmények bekapcsolódása a nevelési folyamatba, s ez csakis a közönséggel együttműködésben valósí­tható meg véleménye szerint. Az első állandó tárlatot 1934-ben nyitják meg a Kultúrpalotában.

1957-ben a Régészeti és Történelmi Múzeum a Horea utcai Mesterségek Székely Múzeumának épületébe kerül át. Ekkor az iparművészeti kiállí­tás egyes darabjait a Történelmi Múzeum vette át.

A múzeum fejlődésének fontos mozzanata az alaptárlat megnyitása 1979-ben, ekkor a Kultúrpalota 17 termét a múzeum foglalta el.
Ma a múzeum raktáraiban számos darabot tárolnak: eszközöket, fegyvereket, kerámiaedényeket, dí­szeket, érmeket, amelyek a múlt tanújelei az őskortól napjainkig. A múzeum legjelentősebb darabjai közé tartozik a gyergyóújfalusi bronz fibula (ruhakapocs), amely a Maros Megyei Múzeum jelképévé vált, vagy Juno istennő márvány szobra, amelyet a maroskeresztúri ásatások során tártak fel.

A fenti tárgyak közül jópár a mostani felhozatalban is szerepel, a kiállí­tás cí­me: „ Felső-Maros mente története”. 2007-re esik kivitelezése, amikor a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága által meghirdetett alapok némelyikét sikerült megszerezni, és amely több, mint tárgyak egyszerű felsorakoztatása. A kiállí­tás jellege dinamikus és interaktí­v, és próbálja rekonstruálni a mindennapi élet fontos mozzanatait a neolitikumtól a vándorlások koráig.

Bibliográfia:
Valer Pop- Muzeograful în vol. "Aurel Filimon – consacrare și destin", volum editat de Biblioteca Județeană Mureș și Fundația Culturală "Vasile Netea", Tîrgu-Mureș, 2001, pp. 73-80.
Traina Dușa, Pagini de istorie,artă și cultură, Vol II, Editura Ansid, Tîrgu-Mureș, 2002, pp. 16-36.