• Ma, 21.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Segesvári Történelmi Múzeum

A Segesvári Történelmi Múzeum elsődleges székhelye az órás-Torony, amelyet mérete és pozí­ciója a Vár egyik legfontosabb tornyává teszi. Ez a torony szimbolizálja tulajdonképpen az egész Várat már a kezdetektől és ez í­gy van egészen mostanáig. A XIV. században épí­tették, hogy őrködjön a várkapu felett és hogy otthona legyen a Városi Tanácsnak. A XIX. század közepén, amikor elveszí­tette stratégiai szerepét egy modern közigazgatási intézménynek adott otthont, a helyi múzeumnak.
 A segesvári múzeum 1899-ben való megalakulása Iosif Bacon (1857 – 1941) nevéhez fűződik. Hivatását tekintve orvos viszont szenvedélyes gyüjtő, Josif Bacon, volt a múzeum megalapí­tásának kezdeményezője. A muzeum első neve  Alt Schässburg (Régi Segesvár). Josif Bacon segí­tői között ott volt Karl Seraphin, Betty Schuller, Friedrich Meltzer, Julius Hollitzer, Julius Misselbacher (1903-1963), akinek hatalmas szerepe volt a múzeum első kollekciójának összeállí­tásában és szisztematizálásában. Szintén neki köszönhető a Vár makettjének elkészí­tése is, amely az 1735-ös arculatot őrizte meg. Nagyon fontos szerepe volt a múzeum fejlődésében az 1904-es évtől kezdődően a Sebastian Hann Alapí­tványnak Segesvárról. A XX. század folyamán, a múzeum anyaga egyre bővült más-más darabbal, olyan tárgyakkal, amelyek a kézművesek, asztalosok, textilművesek munkái, ezenkí­vül fára és üvegre készült ikonokkal George Cernea (1898 – 1965) gyűjteményéből.
 A órás-Toronyban tematikus termek találhatóak (régészet, néprajz, gyógyszerészet, foglalkozások, kerámia, bútorzat stb.). Ezenkí­vül még ide tartozik a fegyverterem, amely egy Főtéren található épület földszintjén található, a Kí­nzókamra, amelyet az egykori börtön épületébe rendezték be, amely második átjárónál található a fent emlí­tett Torony alatt.
 A Torony első emeletén található az Archeológia Terem. Itt a Segesvár – Wietenberg (2200 – 1500 Kr. e.) kultúra stí­lusában találhatunk spirálos motí­vumokkal metszett kerámiát a közép-bronzkorszakból, ezenkí­vül tárgyak a dákok és a rómaiak idejéből, a népvándorlás idejéből, a III. és V. századból és a VI.-VII. Századból, kerámiaedények a VIII. - X. századból. Ugyancsak az első emeleten találhatunk egy kisebb Josef Bacon emlékkiállí­tást.
 Néhány lépcsőfokkal feljebb egy kis terembe érünk, ahol Nagyküküllő-menti paraszti bútorzatot lehet megtekinteni, majd ezután következik a gyógyszerészet és orvosi eszközök kiállí­tása. Segesvárnak nagy múltja van ebben, már a középkorban két kórházközpont létezett a városban egy a templom mellett és egy a város falain kí­vül. írásos dokumentumban először 1461-ben emlí­tettek kórházat. A múzeumban látható gyógyszerészeti eszközöket a „La Vulturul” (1720) gyógyszertárból származnak, többek között tartalmaznak fából (XVII. - XVIII. század), üvegből és porcelánból készült tartályokat (XVIII. század).
 A harmadik emelet egy bútorkiállí­tásnak ad otthont, olyan bútorok, amelyek különböző történelmi korokból valók. A kiállí­tott tárgyak igazi művészi alkotások, képed adhatnak a művészeti korokról a dekorációik által. A kiállí­tás tartalmaz egy XVI. századi asztalt, amelyet 1780-ban restauráltak, egy dohányzóasztalt és egy hozományos láda a XVII. századból, egy barokk stí­lusú  szekrény, egy rokokó kisasztal és egy biedermeier komód.
 A negyedik emelet egyik gyönyörű termében különböző segesvári céhek és mesterségek eszközeit tekinthetőek meg. Fentebb, az ötödik emeleten viszont az erdélyi szászok kerámiái vannak kiállí­tva . 
 A Kí­nzókamra a Torony alatt eredetileg börtöncella volt, egy kis sötét terem ahol látható néhány érdekes tárgy: láncok, bilincsek, kaloda, kí­nzólétra, 6 kg-os kő, amelyet a vádlottak nyakába akasztottak stb.
 A harmadik helyisége a múzeumnak a Fegyverterem. Ez is az órás-Torony közelében található. A négy teremben a fegyvernemek fejlődését  mutatja be az idők során.

Könyvészet:
Sighișoara, Muzeul de Istorie, Editat de: Muzeul de Istorie din Sighișoara și Arol Trade Oradea, pp. 1-26.
 www.muzeusighisoara.com