• Ma, 17.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Néprajzi Múzeum

Marosvásárhely, Rózsák tere 11

A marosvásárhelyi Néprajzi Múzeum eredete közvetlenül kapcsolódik Aurel Filimon munkásságához, aki a román nép anyagi kultúrájának felkutatásában sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Szenvedélyes gyűjtője volt a régészeti és néprajzi daraboknak. Marosvásárhelyen 1918-ban kezdte tevékenységét könyvtárosként. Egypár ott töltött év után – amelyek alatt szoros kapcsolatot ápolt a Maros völgye falvainak népével – előkészí­ti az első román és székely népművészeti kiállí­tást, a Kultúrpalota két termében.

A 20-as évek folyamán Filimon ismételt hivatalos intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy létrejöjjön az első múzeum a szó igazi értelmében. Egy 1927-ben í­ródott memoárjában jegyezte: „A megyét románok, magyarok és szászok lakják. Az általuk a mindennapi életben  használt eszközök összegyűjtése elsősorban nem más, mint a jelen megőrzése a jövő számára, hogy a jövő megismerhesse a múltat; másrészt a néprajz nem más, mint bizonyí­ték arra, hogy az őskor formái és tárgyai megőrződtek máig, a kontinuitás, alkalmazkodás tanúságaiként valamint  annak tanúbizonyságaként, hogy hogyan hat egyik nép művészete a másikéra.” Ugyanakkor folytatja kutatásait a múlt anyagi bizonyí­tékaira vonatkozóan.

A marosvásárhelyi Régészeti és Néprajzi Múzeum csupán 1934-ben nyitja meg kapuit a közönség számára egy állandó tárlat révén. A néprajzi anyag ruházati cikkekből, szerszámokból, dí­szí­tett hozományos ládákból, üvegre- és fára festett ikonokból stb. áll össze. Az állandó kiállí­tás sikere alkalmat nyújt Filimonnak nemzetközi kiállí­tások létesí­tésére, mint 1937-ben a párizsi vagy 1939-ben a New York-i. 1940-ben bezárják az állandó néprajzi kiállí­tást, miután a horthysta rendszer berendezkedik a városban.
A Néprajzi Múzeum csupán 1984-ben nyí­lik meg ismét mai formájában, ekkor mutatták be a közönségnek az alapállományt „Régiség, egység, folytonosság, eredetiség a Maros megyei néprajzban és népművészetben” cí­mmel. A tárlat az interkulturalitás, a különböző nemzetek és etnikumok – román, magyar, szász, roma - együttélésének  kifejeződése. 6000 reprezentatí­v tárgyat őriznek itt a Felső-Maros mentéről, az Erdélyi Mezőségről és a Küküllők Völgyéből.

A Néprajzi Múzeum székhelye, a Toldalagi palota önmagában is a provinciális barokk stí­lus reprezentatí­v épí­tészeti remeke. A nyolc terem tematikus berendezésű: települések, háztartások, lakások, alapfoglalkozások, mellékfoglalkozások, népi mesterségek, népviseletek. A kiállí­tott tárgyak a XIX. század végéről és XX. század elejéről származnak. A légértékesebbek ezek közül: hurkatechnikával készí­tett agyagedények, napkorongok, a vőlegényi gyűrűk, férfi öltözetre rögzí­tett dí­szek, bordázott hozományos ládák, dí­szí­tett  pásztorbotok.

Az alaptárlat mellett a múzeum teret biztosí­t időszakos kiállí­tásoknak is. A téli ünnepekkor múzeumi esteket szerveznek, amelyek révén a múlt szokásait és hangulatátkí­sérlik megidézni.

Bibliográfia:
Aura L. Popa, Un reper al vieții spirituale mureșene în vol. Tîrgu-Mureș, oraș al artelor, volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp.93-110.
Traina Dușa, Muzeul de Artă în vol. Pagini de istorie, artă și cultură, Vol II, Editura Ansid, Tîrgu-Mureș, 2002, pp. 151-173.