• Ma, 21.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Művészeti Múzeum

A marosvásárhelyi Kultúrpalota 3. emeletén  a Művészeti Múzeum kiállí­tótermei találhatók. A galéria jelenleg állandó kiállí­tásnak nyújt otthont „Fények és árnyak" - nak . Kolorisztikus tendenciák az 1810-1920 közötti magyar festészetben, amely az 1913-ban létrehozott kezdeti állomány számos darabját tartalmazza.
A marosvásárhelyi művészeti hagyomány 1907-el veszi kezdetét egy Művészeti Iskola alapí­tása révén. 1911-ben egyesül a Mesterségek Iskolájával, s ekként új intézménnyé alakul, amelynek jellege inkább szakiskola.

A Kultúrpalota 1913-i felavatását követően létrejön a Municí­piumi Képtár a budapesti Szépművészeti Múzeum 68 munkát tartalmazó adománya révén. A Kultúrpalota – mint a város kulturális intézményeinek székhelye  – épí­tése a Habsburg-Magyar Birodalom egy kiterjedtebb projektje volt, amellyel megerősí­teni kí­vánta erdélyi hatalmát ilyenszerű kezdeményezések által. Kultúrházakat épí­tenek az erdélyi városi központokban. E kedvező kontextust gyümölcsöztetik a helyi hatóságok Bernády Györggyel az élen, aki a város meghatározó személyisége, művelt lélek, a művészetek pártolója.

A kezdeti állományt, amelyek a XIX. század végi és XX. század eleji magyar művészet reprezentatí­v darabjaiból tevődik össze, 15 munka beszerzése révén bőví­tik. A képtár első védnöke Pánczél Imre volt, akit Demeter Róbert és Hajós Károly követett. Az első világháború idején a marosvásárhelyi művészeti gyűjteményt Budapestre szállí­tották, hogy biztonságban őrizzék. A háború befejezése valamint a képtár román fennhatóság alá kerülése után intézkedéseket tesznek román műalkotások beszerzése végett. 1925-ben a gyűjteményt kiegészí­tik Gheorghe Petrașcu, Theodorescu Sion, Emil Cornea, Mac Constantinescu, Dumitru Ghiață stb. munkáival. Ezekhez adódnak még a következő években a további jelentős román művészek (Theodor Pallady, Ionj Jalea, Iosif Iser, Nicolae Grigorescu, Corneliu Medrea, Marius Bunescu, Oscar Han stb.) munkái. 1932-1940 között a képtár védnöke Aurel Ciupe, a kolozsvári Szépművészeti Akadémia professzora. Az általa tett első lépések a gyűjtemény rendszerezésére irányultak, valamint egy teljes katalógus létrehozására és a tárlat rendszerezésére a munkák iskolák és irányzatok szerinti csoportosí­tása nyomán. Emil Dandea polgármester támogatásával folytatja újabb munkák beszerzését, s ilymódon 1939-ben már 146-ra tehető a műalkotások száma, amelyből körülbelül 100-at a közönségnek is bemutattak.

A marosvásárhelyi művészeti élet fontos mozzanata 1932-ben az ugyancsak Aurel Ciupe által vezetett Képzőművészeti Szabadtanfolyam, amelynek révén a művészeti oktatás ismételten előtérbe kerül. Független iskolaként indult a Kultúrpalota épületében, amelyet a polgármesteri hivatal költségvetéséből támogattak. A tanfolyam ötéves időtartamú és a tanterv az állami szépművészeti akadémiák modellje alapján készült. A magasszintű képzés eredményeként az alapí­tás után csupán három évvel az iskola három tanulójának munkáit engedték kiállí­tani a bukaresti Hivatalos Művésszalonban.
1940-ben a második bécsi döntést követően módosí­tásokra kerül sor a város közigazgatásában, amelyek közvetlenül  érintik a képtárat is. Aurel Ciupet Bordi András váltja fel,a ki 1971-ig marad e tisztségében. 1949-től a képtár státusa és megnevezése: Művészeti Múzeum. A kommunista rendszer új kulturális politika bevezetésével járt, amelynek nyomán az összes művészeti  megnyilvánulás erős pártpropagandaszolgálatába kerül.  A múzeumi tevékenység feletti ellenőrzés az ország többi művészeti múzeumához hasonlóan, Marosvásárhelyen sem maradt el. Ennek ellenére az állam, gyűjtők és művészek  részéről származó ismételt adományok révén 1889-ben a munkák száma 2000 fölé emelkedik.

Jelenleg a gyűjtemény 2300 festészeti, szobrászati, kerámiai, grafikai és textildarabot tartalmaz, amelyek a legjelentősebb magyar és román művészek munkái: Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Wagner Sándor, Paál László, Theodor Aman, Nicolae Grigorescu, ștefan Luchian, Nicolae Toniza, Corneliu Baba, Ion Andreescu stb.

Ezen állomány alapján szerveztek több hosszabb időtartamú kiállí­tást, mint az 1980-ban bemutatott Modern és jelenkori román művészeti kiállí­tás cí­mmel, vagy a jelenlegi, amelyet 2003-ban állí­tottak össze. A Kultúrpalotában található tárlat mellett a Művészeti Múzeum még két helyi festő számára biztosí­tott galériát. A Nagy Imre Képtárt 1958-ban hozták létre és a festő legreprezentatí­vabb munkáit tartalmazza. Eredetileg a Teleki Könyvtár épületében kapott otthont, majd a Köteles Sámuel u. 1. sz. alá költöztették egy pontosan erre a célra szánt létesí­tményben. A másik galéria Ion Vlasiu festő számára készült, 1986-ban nyitották meg. Festészeti, grafikai és szobrászati munkákat tartalmaz, amelyek révén megelevenednek a festő kedvelt helyei és a nemzeti történelem jelentős momentumai.

Bibliográfia:
Aura L. Popa, Un reper al vieții spirituale mureșene în vol. Tîrgu-Mureș, oraș al artelor, volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp.93-110.
Traina Dușa, Muzeul de Artă în vol. Pagini de istorie, artă și cultură, Vol II, Editura Ansid, Tîrgu-Mureș, 2002, pp. 151-173.