• Ma, 24.06.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Segesvári Hegyi Templom

 A Segesvári hegyi templom 1345 és 1525 között épült, védőszentként Szent Miklóst jegyzi. A Segesvári vár egyik legfontosabb épí­tészeti műalkotása, és egyike Erdély látványos gótikus stí­lusú épületeinek. A tény, hogy a templom alagsorának kriptájában XVI-XVIII. századi sí­rok találhatóak, bizonyí­téka annak, hogy a mai templom románkori elődjének helyén áll .
 A templom csarnokszerű egy masszí­v toronnyal a nyugati oldalon. A torony aszimmetrikus formáit az öregtorony befoglalása eredményezi. A csarnokszerű templom templomok közül Erdélyben az első Szászsebesen található, majd ennek a jegyében épült a Kolozsvári Szent Mihály-templom és a Brassói Fekete-templom.
 Nagyszámú gótikus épí­tészeti elem található a Hegyi templom épületében: hosszanti kar, csúcsí­ves boltozat, boltí­ves ablakok, előkovácsolt kőhomlokzat, a külső falakat tartó gátpillérek, a kapuzat dí­szes keretezése. A külső részen a kar dél-keleti oldalán ma is láthatóak szobrok, amelyek valaha egy komplexebb jelenet részei lehettek. Azért is nagyon értékesek ezek a példányok, mert Erdély kisszámú gót stí­lusban készült szobrai közé tartoznak.
 A szentély és a diadalí­v freskóit 1488-ban Bálint mester (Valentinus pictor) készí­tette el, aki 1500 előtt Segesvár polgármestere volt. Az 1776-os restauráció alkalmával a freskókat bemeszelték. A megmaradt képek közül a legteljesebb talán a hajó északi oldalfalán látható Utolsó í­télet cí­mű freskó. A  kompozí­ció komplexitása révén meglepő, valamint azáltal, hogy mennyire visszaadja a reneszánsz stí­lusbeli vonásokat.
 A templom reneszánsz stí­lusú bútorzatát a hí­res  Johannes Reychmuth készí­tette, aki a XVI. században egy ideig Segesváron élt. A templom egy másik nagyon értékes eleme a késő gótikus szentségfülke előkovácsolt kőből, Erdély egyik legszebb gótikus dekorációs szobrával.   A szárnyasoltár, Szent Márton ábrázolásával a közepén, Johann Stoß mûhelyének 1520-as alkotásai.
 Egy nagyobb restaurálásra 1934-ben került sor, ekkor fedezték fel az 1776-ban bemeszelt freskókat. A mai arculat az 1991-2001 között tartó felújí­tás eredménye. A belső és külső falfestmények a müncheni Messerschmitt alapí­tvány támogatásának köszönhetően kerültek napvilágra. A restaurálási munkálatok 8 évet (1991-1999) tartottak. A templom valóságos remekművek tárháza, szobrok, szetképek, szebbnél szebb oltárok gyönyörködtetik a szemet.

Könyvészet:
Erich Dubowy, Sighișoara, un oraș medieval, București, Ed. Tehnică, 1957, pp. 110-126.
Vasile Drăguț, Cetatea șighișoara, București, Ed. Meridiane, 1968.