• Ma, 17.12.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A radnóti kastély

A Kornis-Rákoczi-Bethlen Radnóton épült  épült 1545-ben Bogáti Gáspár által, ma az egyike Erdély  jelenlegi reneszánsz stí­lusú kastélyainak.
Radnótot először 1257-ben emlí­tették dokumentumokban Ranoltu néven. Eleinte egyszerű feudális birtok volt és csak később nyerte el a várossá nevezést.  A helyen, ahol ma a Radnóti kastély áll  jelenlegi formájában az 1545 előtti években egy másik nemesi székhely volt található.  Egykori arculata ismeretlen maradt, mert ezután kerül Bogáti Gáspár birtokába, aki földtől átépí­tteti az épületet.
1583 és 1585 között a vár a tulajdonosa a Kendy Francisc lesz. Ebben az időszakban a házigazda   nyolc hónapon keresztül a genovai Franco Sivori volt, aki szolgál Havasalföld urát, Petru Cercelt szolgálta.
1608-ban a Báthory  Gábor Kornis Boldizsárnak ajándékozza, köszönetképpen a hatálybalépéskor mutatott támogatásért.
1649-ben Kornis Ferenc lemond a kastélyról II. Rákóczi György javára, 22.000 forint ellenében. Az új tulajdonos a velencei tervező, Agostino Serena tervrajza alapján teljesem megváltoztatja az épület struktúráját. Ezt a mozzanatot egy felirat őrzi az északi kapu felett: „AUGUSTINUS SERENA ARCHITECTUS VENETUS OPERA FECIT”.
A kastélynak négyszögletes alapja van, belső udvarral és négy masszí­v bástyával mindenik oldalon. A kb. 1 méter vastagságú falakat téglából készí­tették, de a földalatti rész esetében követ és más anyagokat is felhasználtak. A külső homlokzati rész nem bővelkedik dekoratí­v elemekben, éppen ezért józanságot, egyszerűséget sugall. Megfigyelendő a két félkörí­ves nyí­lású kapu az északi és déli oldalon, amelyek biztosí­tják a kastélyba való bejutást. Az északi oldalon a középső tengelyt egy kis erkély jelöli, amelyet két konzol tart. Emellett egyes első emeleti ablakokat háromszög alakú oromzat tölt ki. Az épület  belsejében, annak ellenére, hogy változások történtek a kommunista időszakban, amikor a vár gimnáziummá alakult, az emeleti szobák megtartották a reneszánsz különleges épí­tészeti épí­tészeti elemét. A keresztboltozatok lefedettségéhez kis kőkonzolok kapcsolódnak geometrikus és növényi diszí­téssel, valamint virág alakú szögletek. Az ajtók, amelyek az egyik épületből a másikba jutást biztosí­tották később épültek. Az egyik legszebb és legjobban megőrzött keretezés az észak-keleti sarok épületének, vékony támfalakkal dekorálva, amelyek ugyanolyan tí­pusú karnist tartanak fenn. Ugyancsak az északi oldal belső részén található egy hosszúkás, félkörí­ves fülke, amelynek keretében két virág dí­szí­tés található.
A XVII. században  Agostino Serena által elkövetett módosí­tások között tarthatjuk számon a déli oldal felső részén található loggia  nyí­lását, amely utólag épült hozzá az épülethez. Félkörí­ves boltí­vek nyomai ma is láthatók, úgy az udvar északi falán, mint az épületek belsejében. A belső udvar három oldalának galériái, amelyek a reneszánsz loggiás rendszert imitálják  utólag épültek, nem is szerepelnek a kastély eredeti tervrajzán.
Az épületkomplexum a kastélyon kí­vül is kiterjedt és más épületeket is magába foglalt, többek között raktárakat és várfalakat. Ezek közül megmaradtak a kisebb méretű főépületek, a kapu épülete, amely sajátosan barokk stí­lusú: a nyitó galéria, az ablakok alatti dekoratí­v elemek, a tetőzet alakja.


Könyvészet:
Gheorghe Andreica, Monografia orașului Iernut până în 1947, Tîrgu-Mureș, Ed. Nico, 2007, pp. 41, 232-236