• Ma, 22.11.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Városháza épülete

Marosvásárhely, Győzelem tér 2, szám

A Városháza (vagy az egykori polgármesteri hivatal) Bernády György idejében épült. A Kultúrpalotával együtt Marosvásárhely leglátványosabb szecessziós épülete. Az épí­tkezés 1907-1908 között folyt, Komor Marcell és Jakab Dezső vezetésével. Ők hozták be Erdélyben az egyfajta Art Nouveau stí­lust, ami sajátosságai révén a budapesti szecessziós iskolától is különbözik.

Az grandiózus épületet a ví­zszintesen kiépí­tett masszí­v törzs és bal sarkába emelt karcsú torony ellentéte fémjelezi. A tervrajz „U” alakú, a homlokrajz négy emeletből áll. A harangtorony tervrajzára vonatkozó ihlettel kapcsolatban két feltételezés létezik. Egyfelől ezt az elemet az erdélyi fatemplomok haranglábával hozzák összefüggésbe, amelyek viszont a gótikus templomok tornyainak rajzában gyökereznek. Figyelembe véve, hogy az épület helyi közigazgatás székhelyét kellett szolgálja, nem véletlen, hogy az általános plasztikáját a középkori községi palotáihoz hasonlí­tották, amelyekre pontosan az órával ellátott harangtorony emlékeztet.

A külső megjelenéssel szemben, ami az erdélyi szecessziós stí­lus egyik legmértékletesebb eleme, a belső tér a dí­szí­tő stí­lusok ötvözete, ami egy különleges, változatos képet kölcsönöz. A bejárati rész az előtérrel és emeletre vezető lépcsővel, a legreprezentatí­vabb ebből a szempontból. A bordás tetőszerkezet a gótikus épí­tészetre emlékeztet. Az ehhez a megoldáshoz való folyamodás csakis esztétikai érvekkel magyarázható, minthogy a 20. század elején nem lehetett szó egy ilyenfajta stí­lus reális alkalmazásáról. A boltozat összetett oszlopfőn nyugszik, a boltí­v központi része pedig egy dús virágos kompozí­ció, melynek közepébe világí­tótestet helyeztek. A boltí­veket spirál alakú növényi dí­sszel látták el. A bejárati folyosó egyik leglátványosabb eleme az a kőpad, melynek lábai az állatokéra hasonlí­t és karjai szárnyformájúak. A monumentális lépcső, mely az emeletre vezet, néhány mély benyomást keltő elemet foglal magába, mint például a korlát felső része, mely kí­gyózó állatra vagy hullámra emlékeztet.

Az épület külsején diszkrétebb a dí­szí­tés, lényegét a helyi népi motí­vumok képezik, sokszí­nű kerámiát használva. A földszint masszí­v talapzatú. Az üres és telí­tett részletek homlokzaton való eloszlása kiegyensúlyozott, bár a széles nyí­lású ablakok vannak túlsúlyban. A homlokzat központi részét domináló három félkörnyí­lású ablak, a dí­szterem méltóságával van összhangban, amely viszont -a többi helyiséggel ellentétben- kettős homlokrajzú.

A közvetlenül a tető alá helyezett párkányzat cikkcakk menetű, ami a homlokzatnak ritmust és dinamikát kölcsönöz. A tető szí­nes, rombusz alakú cserepekből áll, összképe népi szőnyegre emlékeztet.
Az egyik leggyakrabban használt dí­szí­tőelem a rövid, vastag oszlop. A harangtorony utolsó emeletén levő erkély korlátja ilyen hármas csoportokba osztott oszlopocskákból áll. A főbejárat a félnyí­lású filagóriára (lugasra) néz. 

Könyvészet:
 

Paul Constantin, Arta 1900 în România, București, Ed. Meridiane, 1972, pp. 54, 57, 104.
Keresztes Gyula, Marosvásárhely szecessziós épületei, Marosvásárhely , Difprescar, 2000, p. 60.