• Ma, 22.01.2018
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Teleki Téka

Marosvásárhely, Bolyai utca, 17 szám

Az épület, amelyben Erdély egyik legrégebbi és legjelentősebb könyvgyűjteménye található, 1799 és 1803 között nyerte el a mai  végleges formáját, egy lakóház kibőví­tése és könyvtár-épületté való átalakí­tása során. A város első könyvtárát Gróf Teleki Sámuel, felvilágosult szellemiségű, nagyműveltségű erdélyi kancellár hozta létre, aki Marosvásárhelyhez és környékéhez származása révén szorosan kötődött, és itt is lakott életének egy bizonyos szakaszában a gernyeszegi kastélyában. (Gernyeszeg néhány kilométer távolságra található Marosvásárhelytől) A könyvtárat úgy alapí­tja meg, hogy a széles nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a saját 40.000 kötetes gyűjteményét. Ennek a gyűjteménynek számos darabja Európa hí­res nyomdáiból került ki és gyakran egyedi példány volt. Ez a kezdeti könyvalap az idők során más gyűjteményekkel gazdagodott, í­gy ma a kötetek száma eléri a 250.000-et. 

1785-ben Teleki Sámuel megvásárolja a Bolyai és a Borsos Tamás utcák kereszteződésénél található épületet Rhédey szül. Wesselényi Kata bárónőtől. Az egyemeletes épület L alakú volt. 1797-től kezdődően Ernst Koch és Ugrai László bécsi származású épí­tészek több tervet is kidolgoztak az épület kibőví­tésére. A gróf végül a Koch által javasolt tervet fogadta el, a kivitelezéssel pedig Türk Antal erdélyi mestert bí­zta meg, aki még a munkálatok megkezdése előtt elhalálozott, í­gy a grófnak új kivitelezőt kellett keresnie. Schlaff Ignáz az, aki a könyvtárépületet megépí­ti. Annak ellenére, hogy viszonylag két egymástól távoli időszakban épült fel, az épület mégis egységes,  kiegyensúlyozott és harmonikus külsejű, az erdélyi kései barokk stí­lusú épületek közé sorolható.

A végleges terv szerint az épület U alakú, melynek bal szárnya kissé eltér a merőleges tengelytől. A bejárata egy félkörí­v alakú folyosó, mely egyenesen a belső udvarba vezet a Bolyai utca felől. A rövidebbik-, illetve a hosszabbik épületoldal egy részén félkörí­ves árkádok nyí­lnak a belső udvar fele, melyeket masszí­v oszlopok tartanak.

Az épület leghangsúlyosabb része az új szárny vége, ahol a könyvtár nagyterme található, melynek belmagassága a földszintet és az emeleti részt is magába foglalja. Elegáns épí­tészeti megoldással rendelkezik, a termet a két sor pillér és a kerí­tőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja. Teleki gróf festményeket és szobrokat rendelt ennek a teremnek a diszí­tésére. Szemben a bejárattal látható a saját nagy méretű, füzérkoszorúval dí­szí­tett s aranyozott rámába helyezett arcképe, amelyet az emelet magasságában helyeztek el. A képet Tusch János festette. A kancellár idős kori képét ábrázolja nemesi öltözékben, olyan attribútumokkal körülvéve, amelyek a gróf műveltségére utalnak.  Az ábrázolt környezet egy enteriőr, melyben néhány bútor és egy hullámzó drapéria látható, a barokk korra jellemző ábrázolásmódban. A gróf és felesége, Iktári Bethlen Zsuzsanna mellszobrát F. Thaller szobrász készí­tette el 1805-ben. A termet továbbá görög bölcsek és szépí­rók, történelmi-, illetve mitológiai alakok szobrai dí­szí­tik, melyek a bécsi szobrász, Mathias Mayer munkái.

A többi terem sokkal kisebb méretű.  Ezek a hengeres-boltí­ves mennyezetű kis termek két párhuzamos sorban helyezkednek el. Az emeletre egy széles falépcső vezet, mely a nagyterem mellett található.

Az épület egyszerű külsővel rendelkezik, a homlokzatán is csak néhány egyszerű hajlat tagolja öt részre a falsí­kot. Megjegyzendő, hogy az épületnek hajdanában két bejárata volt, amelyek a középtengelyhez viszonyí­tva szimmetrikusan helyezkedtek el. Az egyik bejáratot befalazták, í­gy a régi szárny felőli bejárat maradt meg. Az ablakok téglalap alakúak, minden különösen hangsúlyos dí­szí­tőelemet mellőznek. Az épület megtört sí­kú tetőzettel rendelkezik, mely tetőzet-tí­pus a város más barokk épületeinél szintén megtalálható.

Bibliográfia:
Ioan Eugen Man, Tîrgu-Mureș, istorie urbană de la începuturi până în 1850, Tîrgu-Mureș Ed. Nico, 2006, pp. 228-242.
Sebestyén Spielmann Mihály, Telekiana în vol. "Tîrgu-Mureș, oraș al artelor", volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp. 171-184.