• Ma, 19.09.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Kultúrpalota

Marosvásárhely, George Enescu 2 utca, szám.

A 19. század végén és a 20. század elején, az új épí­tőanyagok forgalmazását lehetővé tevő technikai újí­tások eredményeképpen, az épí­tészetben jelentős fordulat következik be. E változásokat felölelő új épí­tészeti stí­lus általános megnevezése az „1900-as stí­lus”. Az új épí­tkezési struktúrákban felhasználandó beton, fém és üveg megfelelő alkalmazására törekednek.
Az 1900-as stí­lus azonban egyáltalán nem egységes. A legtöbb esetben ezen időszak fő tendenciája a modern nemzeti irányzatok megteremtése, melyben a saját hagyomány és népművészet tükröződik. Ezekről a különbségekről, amik az 1900-as stí­lus különböző országokban való megjelenési formáiban érhetőek tetten, a megnevezések alapján is képet alkothatunk: Franciaországban „Art Nouveau”, „Style Guimard”, „Style Métro” ; Németországban „Jungenstil” vagy „Sezession” ; az Osztrák-Magyar Monarchiában „Hoffmanstil” vagy „Secession” ; „Modern Style” Angliában; „Stile florale” Olaszországban és „Modernismo” Spanyolországban.

Az 1900-as stí­lus Erdélyben két időszakban jelentkezik. Az elsőt a budapesti Lechner stí­lusra (pl.: a nagyváradi „Fekete Sas” nevezetű épület) jellemző kanyargó, virágos motí­vumok fémjelzik. A második időszakra a bidimenzionalitás, a mértani formák és a mértékletesség jellemző. Azzal a törekvéssel távolodnak el a Lechner-stí­lustól, hogy a helyi néphagyományból merí­tkezzenek, az ősi épí­tészetre és a magyar népművészet dí­szí­tő motí­vumaira alapozva. Az új időszak lenyomatait a marosvásárhelyi Megyeszékházat és Kultúrpalotát felölelő épületegyüttes őrzi. Az 1911 és 1913 között épí­tett Kultúrpalota kettős indí­tványozás eredménye.

Egyrészt azon Budapestről származó általános politikai törekvésekre mutat, miszerint Erdély fontos városaiba kultúrházakat épí­tsenek. Másrészt pedig a helyi hatóságok indí­tványozása, Bernády György polgármester vezetésében, aki gazdag kezdeményező erejének köszönhetően a város meghatározó személyisége. A 20. század elején intenzí­v kulturális élet jellemezte a várost, ezért szükségessé is vált egy konzervatóriumot, előadótermeket, művészgalériákat, könyvtárat magába foglaló épület felemelése.

Az épí­tkezések 1911-ben kezdődtek el. A tervrajz készí­tésével Komor Marcellt és Jakab Dezsőt bí­zzák meg, akik dévai, temesvári, nagyváradi,… épületeikkel az erdélyi szecessziós iskola meghatározó személyiségei.
A Rózsák Tere és George Enescu utca kereszteződéséhez helyezett épület monumentális megjelenésű. A szélein dudorokkal ellátott négyszög alakú tervrajz egyenlőtlen. Öt emeletből áll: egy magas földszint, egy félemelet, illetve három -különböző épí­tőanyagai által hangsúlyozott- emelet (kí­vülről: rusztikus hangvételű, nagy kövekkel fedett földszint, különböző szí­nű érdes vakolat az emeleteken, és hamuszürke illetve zöldes csempe a felső részen).
A homlokzatok külalakját főként a bidimenzionalitás és a linearitásra, derékszög-formákra alapozó stí­lus határozza meg. Mindennek csupán néhány hullámzó forma mond ellent: a bejárati kapu felett álló hat félboltozattal borí­tott bow-window illetve az épület fokaira helyezett kis körkörös erkélyek. A főbejáratot az Enescu utca felőli homlokzat közepére helyezték; négy masszí­v ajtóból áll, melyek felett fém és üvegvázból készült boltozat van. Ez az elem, akárcsak a kovácsolt virágmotí­vumokkal dí­szí­tett ajtók, az 1900-as stí­lus sajátjai.

Az épületkülső gazdagon dí­szí­tett: élénken festett mozaiktáblákkal, faragott jelenetekkel és mellszobrokkal, falba vésett dí­szí­tett oszlopokkal, stb. A legszebb kompozí­ció a főhomlokzat mozaikja, amely egy a magyar néptudományból származó allegorikus jelenetet ábrázol. A mintarajzokat Nagy Sándor művész készí­tette – a magyar művészet fontos alakja, aki Körösfőy Kriesch Aladárral a Gödöllői Iskola alapí­tója. A művet bidimenzionalitás és függőleges ritmika jellemzi. Maga a mozaik Róth Miksa műve, aki a festett üvegablakok és üvegmozaikok kimagasló művésze. Ami a Rózsák Tere felőli mozaikokat illeti, ezek teljes mértékben Róth alkotásai.

A határozottan domborí­tott mellszobrok, amelyek megszakí­tják a homlokzat túlnyomóan bidimenzionális plasztikáját, Kallos Ede munkái.
Az ablakokat kisméretű népi motí­vumokkal dí­szí­tett oszlopok veszik körül. Az épületkülső festőiségét a halpikkely alakú, szí­nes cseréptető is alátámasztja.
A belső tér a művészetek és tudományok palotájának célját szolgálja. A földszinten egy sor perimetrikusan elhelyezett, a kültérből megközelí­thető helyiség van. A középpontot az épület teljes magasságát igénybe vevő nagyterem képezi, amibe az 1913-ban a Jägendorf-i Rieger cég által épí­tett orgonát helyezik. Az épület bejáratát és az előadótermet összekötő előcsarnok csegelyen álló és az ezt támasztó két szabad oszlopos boltozattal bí­r, illetve további, a folyosót a ruhatártól elkülöní­tő oszloppal. Az előcsarnok egyik végében az emeletre vezető lépcső áll, a másikban pedig egy a szomszédos szárnnyal kapcsolatot teremtő folyosó van. Ez utóbbi a Megyei Könyvtár termei és raktáraiként szolgál. Az első emeleten van a Tükörterem, a kamarazene illetve különböző találkozók helye. A második emeleten a kisterem és a Történelmi Múzeum termei találhatóak. Végül az utolsó emelet termei a Művészeti Múzeum céljait szolgálják, amelyekben a két világháború közötti időszakban az festő, Aurel Ciupe igazgató vezette művészeti iskola programjai folytak.

A belső dí­szí­tés nagyon gazdag, ugyanakkor rafinált és precizitásra törekvő. A helyi kultúrát és keleti í­zlést tükröző újmagyar stí­lus illetve a nemzetközi art nouveau találkozásának lehetünk szemtanúi. A folyosó és a lépcsők menti falakat teljes mértékben dí­szí­tő, virág- és növénymotí­vumos freskó borí­tja. A Körösfőy Aladár által készí­tett két nagy festményt magyar mondák ihlették, székelyruhás személyeket ábrázolnak.
A Kultúrpalotában  levő festett üvegablakok a szecessziós épí­tészet további alapelemei. A Tükörterem ablakai az irányzat valódi remekműveivel dí­szí­tettek. Ezek közül négy Nagy Sándor és Róth Miska közös munkája, a többit Thoroczkai Wigand Ede és Muhits Sándor készí­tette. Szintén Róth Miska alkotása a különböző személyiségeket ábrázoló ablakcsoport, melyből néhányat a lépcsőházban, másokat, a komplexebbeket, a kis koncertteremben tekinthetünk meg.

A kor középületre, de magánlakásokra is jellemző művészeti koncepciója teljes mértékben tükröződik a fent leí­rt Tükörterem példáján, ahol még a bútorok is művészeti alkotások: tulipán formájú kis asztalok és székek.

Könyvészet:

Paul Constantin, Arta 1900 în România, București, Ed. Meridiane, 1972, pp. 113-120, 183-191.
Keresztes Gyula, Marosvásárhely szecessziós épületei, Marosvásárhely, Difprescar, 2000, pp. 73-74.
Constantin Prut, Dicționar de artă modernă, București, Ed. Albatros, 1982, p. 122.
Traian Dușa, Palatul culturii din Tîrgu-Mureș, București, Ed. Meridiane, 1970, pp. 16-30.