• Ma, 17.10.2017
  • Educație în Mureș
  • Vederi în Mureș
  • în Mureș
  • Revista Tuș
  • Republic Production
  • AMPER - Asociația pentru Minți Pertinente
  • POL - Partidul Oamenilor Liberi

A Köpeczi-Teleki ház

Marosvásárhely, Forradalom utca 1 szám

A reneszánsz épí­tészeti elemek elsősorban Erdélyben jelentkeztek, és viszonylag későn kerültek be a hazai épí­tészetbe, mely késésnek megvoltak a sajátos földrajzi-, gazdasági- és politikai jellegű okai. így magyarázható az, hogy amí­g a XV. század végi Itáliában a reneszánsz épí­tészet fejlődése a virágkorát élte, addig Erdély városaiban éppen csak, hogy megjelentek a gótikus stí­lusról a reneszánsz stí­lusra való áttérés első jegyei.

Az erdélyi reneszánsz stí­luselemek később, a XVI. század végén váltak meghatározhatóvá, amikor térségünkben itáliai épí­tészek és mesterek megjelentek, mint Domenico da Bologna, vagy mint a Lugano-i Petrus Italus.
Ebben a korszakban épült Hunyadi Mátyás kolozsvári szülőháza, a nagyszebeni Haller-ház, a besztercei Ezüstmí­ves Háza, a szamosújvári vár, stb.

Marosvásárhely társadalmi-gazdasági fejlettsége még nem állt azon a szinten, hogy a helyi nemesség megengedhette volna magának, hogy a többi fejlett erdélyi városéhoz hasonló épületeket hozhasson létre. Csak két olyan épület létezik ma Marosvásárhelyen, amely ebben a korban épült, és amely megőrizte eredeti formáját.

Ez a két épület: a Köpeczi ház (Forradalom utca.1) és a Nagy Szabó Ferenc háza (Rózsák tere, 61.).

A Köpeczi házat, amely ma a város legöregebb polgári lakóháza,  tulajdonosa, Köpeczi Tamás épí­ttette 1554-ben, aki magas rangú állami tisztségviselő volt Zápolyai János özvegye, Izabella királynő idejében. Az idők során az épület  neves családok birtokába került. A XII. század elején Nagy Szabó Ferencz krónikás tulajdonába kerül, és 1631-ben az épület  I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevele értelmében a városba érkező magasrangú hivatalos elöljáróságok szállásadó helyévé válik. 

A XII. század  közepén a ház a Borbély család tulajdonát képezi, 1756-ban pedig a Teleki család tulajdonába megy át. Az eredeti épületnek nem sok dí­szí­tőeleme maradt fenn. Viszont megmaradt  a háznak az akkori épí­tkezésre jellemző „L” alakú alapja, illetve a keresztboltozatos, félhengeres pincehelyiségei. A XVI. századból származnak a földszinti rész belső elválasztófalainak maradványai, viszont a nyí­lászárók később kerültek a mai helyükre, hiszen sem arányaikban, sem elhelyezésükben nem emlékeztetnek a XVI. századi épí­tészeti formákra.

A Forradalom utcából nyí­ló főbejárat impozáns műkőkeretes kapu századunk elején készült, melynek dí­szí­tőelemei a  reneszánszra emlékeztetnek, viszont a zoomorf és virágmotí­vumok eklektikus jellegűvé teszik. 1756-ban gróf Teleki László vásárolta meg a régi házat, 1763-ban saját elképzelése alapján, a kor í­zlésének megfelelően, a barokk modorában, tört sí­kú manzárd tetőzettel fedette le. A munkálatokat az a Schmidt Pál kőmí­vesmester kivitelezte, aki a város legszebb barokk házának, a Toldalagi háznak is épí­tőmestere volt. A XIX. században klasszicizáló barokk stí­lusban új külsőt kap a ház. Teleki József, a ház új tulajdonosa létrehozza az épületben a város első természetrajzi múzeumát. A XIX. század közepén az épület, mint  városi kaszinó működött. 

Bibliográfia:
Ioan Eugen Man- Tîrgu-Mureș, istorie urbană de la începuturi până în 1850, Tîrgu-Mureș, Ed. Nico, 2006, pp. 124-126.
Keresztes Gyula, Marosvásárhely régi épületei, Tîrgu-Mureș, Difprescar, 1998, pp. 98-100.
Grigore Ionescu - Istoria arhitecturii în România, vol. II, București, Ed. A.R.S.R., 1965,
Virgil Vătășianu- Istoria artei europene II. Renașterea, Cluj-Napoca, Ed. Clusium, 2000, pp. 182-183.