A marosvásárhelyi könyvtártudományi hagyomány nem újkeletű, sőt erős gyökerekre hagyatkozik. Már a XVI. században a református Vártemplom mellett működő Schola Particula is gazdag és változatos gyűjteménnyel rendelkezett. A XIX. század elején létesül az első közkönyvtár a Maros folyó környékéről származó gróf Teleki Sámuel, erdélyi kancellár kezdeményezése révén. A gróf a közönség rendelkezésére bocsátotta értékes könyvgyűjteményét, amelynek darabjai európai utazásai során- valamint a kor egyes hí­res nyomdáival folytatott kapcsolattartása révén kerültek össze. Emellett léteztek kisebb könyvtárak, de látogathatóságuk korlátozott volt. A XX. század elején számos olyan kezdeményezés születik, mely fellendí­ti a város kulturális életét. A bécsi udvar és a helyi hatóságok, Bernády Györggyel az élen együttműködnek annak érdekében, hogy a városban kultúrház épüljön. A Ferenc József vezetése alatti osztrák-magyar rezsim 40. évfordulója alkalmából épí­tik fel Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát. Itt lesz a székhelye számos létező vagy frissen létesí­tett kulturális intézménynek. Ezek közé tartozik az 1913-ban felavatott municí­piumi könyvtár is. Az új intézmény első igazgatója Molnár Gábor, a megye prétora, foglalkozását tekintve jogász, aki 1881-1883 között a Királyi Tábla gyakornoka volt. 1936-ig tartó tisztsége alatt hozzájárult a könyvtár optimális működéséhez a legkorszerűbb módszerek alkalmazása révén. Érdemei között emlí­tendő a könyvadományok bátorí­tása. Lemond személyes könyvtáráról is a köz érdekében. A Municí­piumi Könyvtár igazgatását Aurel Filimon, a neves régész, néprajzkutató és folklorista veszi át, akit a Maros megyei múzeum létesí­tőjeként tartanak számon. Nagy érdeme a könyvállomány román nyelvű kötetekkel való gazdagí­tása. 1940-ben a Bécsi Diktátum után, melynek következtében Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, a román nemzetiségű lakosság kedvezőtlen politikai helyzetbe kerül. Filimon menesztése és a román nyelvű könyvek betiltása negatí­van érintette a Maros megyei könyvtárt. 1949-ig a könyvtár gyűjteményei adományok vagy visszamenőleges kiegészí­tés révén bővültek, majd az ezt követő időszakban a könyvek beszerzése a könyvkiadók központosí­tása és a könyvtár-kiadó viszonyának függvényében valósult meg. A kommunista rendszer bevezetése következtében a kulturális intézmények politikai jelleget öltöttek, teret hódí­tott a cenzúra, a könyvtárba bekerülő kiadványok nemcsak hogy ellenőrzés alá kerültek, de a gyűjtemények is új rendszerbe szerveződtek, és új tagozatok létesültek. így tehát 1952-ben létrejön az ország első gyermekkönyvtára, 1961-ben pedig az olvasóterem állandó, külön állománnyal.  Az alapállományról levált tagozatok új irányvonalon haladtak. Létrejött a műszaki könyvtár, a művészeti könyvtár, a periodikák és a különleges gyűjtemények részlege. 1974-ben a Teleki-Bolyai Könyvtár állománya a maga régi és ritka könyv gyűjteményével – amelyek között ott található a 66 ősnyomtatvány – a Megyei Könyvtár fennhatósága alá kerül. Az események ilyetén alakulása nyomán a marosvásárhelyi könyvtár az ország legjelentősebb közkönyvtárai közé tartozik hozzávetőleg 900.000 kötettel. Bibliográfia: Dimitrie Poptămaș-Preludii la o bibliotecă publică în vol. "Tîrgu-Mureș, oraș al artelor", volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp. 235-248. Traina Dușa, Pagini de istorie,artă și cultură, Vol II, Editura Ansid, Tîrgu-Mureș, 2002, pp. 87-104.