A Segesvári Történelmi Múzeum

A Segesvári Történelmi Múzeum elsődleges székhelye az órás-Torony, amelyet mérete és pozíciója a Vár egyik legfontosabb tornyává teszi. Ez a torony szimbolizálja tulajdonképpen az egész Várat már a kezdetektől és ez így van egészen mostanáig. A XIV. században építették, hogy őrködjön a várkapu felett és hogy otthona legyen a Városi Tanácsnak. A XIX. század közepén, amikor elveszítette stratégiai szerepét egy modern közigazgatási intézménynek adott otthont, a helyi múzeumnak.

A segesvári múzeum 1899-ben való megalakulása Iosif Bacon (1857 – 1941) nevéhez fűződik. Hivatását tekintve orvos viszont szenvedélyes gyüjtő, Josif Bacon, volt a múzeum megalapításának kezdeményezője. A muzeum első neve Alt Schässburg (Régi Segesvár). Josif Bacon segítői között ott volt Karl Seraphin, Betty Schuller, Friedrich Meltzer, Julius Hollitzer, Julius Misselbacher (1903-1963), akinek hatalmas szerepe volt a múzeum első kollekciójának összeállításában és szisztematizálásában. Szintén neki köszönhető a Vár makettjének elkészítése is, amely az 1735-ös arculatot őrizte meg. Nagyon fontos szerepe volt a múzeum fejlődésében az 1904-es évtől kezdődően a Sebastian Hann Alapítványnak Segesvárról. A XX. század folyamán, a múzeum anyaga egyre bővült más-más darabbal, olyan tárgyakkal, amelyek a kézművesek, asztalosok, textilművesek munkái, ezenkívül fára és üvegre készült ikonokkal George Cernea (1898 – 1965) gyűjteményéből.

A órás-Toronyban tematikus termek találhatóak (régészet, néprajz, gyógyszerészet, foglalkozások, kerámia, bútorzat stb.). Ezenkívül még ide tartozik a fegyverterem, amely egy Főtéren található épület földszintjén található, a Kínzókamra, amelyet az egykori börtön épületébe rendezték be, amely második átjárónál található a fent említett Torony alatt.

A Torony első emeletén található az Archeológia Terem. Itt a Segesvár – Wietenberg (2200 – 1500 Kr. e.) kultúra stílusában találhatunk spirálos motívumokkal metszett kerámiát a közép-bronzkorszakból, ezenkívül tárgyak a dákok és a rómaiak idejéből, a népvándorlás idejéből, a III. és V. századból és a VI.-VII. Századból, kerámiaedények a VIII. - X. századból. Ugyancsak az első emeleten találhatunk egy kisebb Josef Bacon emlékkiállítást.

Néhány lépcsőfokkal feljebb egy kis terembe érünk, ahol Nagyküküllő-menti paraszti bútorzatot lehet megtekinteni, majd ezután következik a gyógyszerészet és orvosi eszközök kiállítása. Segesvárnak nagy múltja van ebben, már a középkorban két kórházközpont létezett a városban egy a templom mellett és egy a város falain kívül. írásos dokumentumban először 1461-ben említettek kórházat. A múzeumban látható gyógyszerészeti eszközöket a „La Vulturul” (1720) gyógyszertárból származnak, többek között tartalmaznak fából (XVII. - XVIII. század), üvegből és porcelánból készült tartályokat (XVIII. század).

A harmadik emelet egy bútorkiállításnak ad otthont, olyan bútorok, amelyek különböző történelmi korokból valók. A kiállított tárgyak igazi művészi alkotások, képed adhatnak a művészeti korokról a dekorációik által. A kiállítás tartalmaz egy XVI. századi asztalt, amelyet 1780-ban restauráltak, egy dohányzóasztalt és egy hozományos láda a XVII. századból, egy barokk stílusú szekrény, egy rokokó kisasztal és egy biedermeier komód.

A negyedik emelet egyik gyönyörű termében különböző segesvári céhek és mesterségek eszközeit tekinthetőek meg. Fentebb, az ötödik emeleten viszont az erdélyi szászok kerámiái vannak kiállítva .

A Kínzókamra a Torony alatt eredetileg börtöncella volt, egy kis sötét terem ahol látható néhány érdekes tárgy: láncok, bilincsek, kaloda, kínzólétra, 6 kg-os kő, amelyet a vádlottak nyakába akasztottak stb.

A harmadik helyisége a múzeumnak a Fegyverterem. Ez is az órás-Torony közelében található. A négy teremben a fegyvernemek fejlődését mutatja be az idők során.

Könyvészet:

Sighișoara, Muzeul de Istorie, Editat de: Muzeul de Istorie din Sighișoara și Arol Trade Oradea, pp. 1-26.