A Művészeti Múzeum
A marosvásárhelyi Kultúrpalota 3. emeletén a Művészeti Múzeum kiállítótermei találhatók. A galéria jelenleg állandó kiállításnak nyújt otthont „Fények és árnyak" - nak . Kolorisztikus tendenciák az 1810-1920 közötti magyar festészetben, amely az 1913-ban létrehozott kezdeti állomány számos darabját tartalmazza. A marosvásárhelyi művészeti hagyomány 1907-el veszi kezdetét egy Művészeti Iskola alapítása révén. 1911-ben egyesül a Mesterségek Iskolájával, s ekként új intézménnyé alakul, amelynek jellege inkább szakiskola. A Kultúrpalota 1913-i felavatását követően létrejön a Municípiumi Képtár a budapesti Szépművészeti Múzeum 68 munkát tartalmazó adománya révén. A Kultúrpalota – mint a város kulturális intézményeinek székhelye – építése a Habsburg-Magyar Birodalom egy kiterjedtebb projektje volt, amellyel megerősíteni kívánta erdélyi hatalmát ilyenszerű kezdeményezések által. Kultúrházakat építenek az erdélyi városi központokban. E kedvező kontextust gyümölcsöztetik a helyi hatóságok Bernády Györggyel az élen, aki a város meghatározó személyisége, művelt lélek, a művészetek pártolója. A kezdeti állományt, amelyek a XIX. század végi és XX. század eleji magyar művészet reprezentatív darabjaiból tevődik össze, 15 munka beszerzése révén bővítik. A képtár első védnöke Pánczél Imre volt, akit Demeter Róbert és Hajós Károly követett. Az első világháború idején a marosvásárhelyi művészeti gyűjteményt Budapestre szállították, hogy biztonságban őrizzék. A háború befejezése valamint a képtár román fennhatóság alá kerülése után intézkedéseket tesznek román műalkotások beszerzése végett. 1925-ben a gyűjteményt kiegészítik Gheorghe Petrașcu, Theodorescu Sion, Emil Cornea, Mac Constantinescu, Dumitru Ghiață stb. munkáival. Ezekhez adódnak még a következő években a további jelentős román művészek (Theodor Pallady, Ionj Jalea, Iosif Iser, Nicolae Grigorescu, Corneliu Medrea, Marius Bunescu, Oscar Han stb.) munkái. 1932-1940 között a képtár védnöke Aurel Ciupe, a kolozsvári Szépművészeti Akadémia professzora. Az általa tett első lépések a gyűjtemény rendszerezésére irányultak, valamint egy teljes katalógus létrehozására és a tárlat rendszerezésére a munkák iskolák és irányzatok szerinti csoportosítása nyomán. Emil Dandea polgármester támogatásával folytatja újabb munkák beszerzését, s ilymódon 1939-ben már 146-ra tehető a műalkotások száma, amelyből körülbelül 100-at a közönségnek is bemutattak. A marosvásárhelyi művészeti élet fontos mozzanata 1932-ben az ugyancsak Aurel Ciupe által vezetett Képzőművészeti Szabadtanfolyam, amelynek révén a művészeti oktatás ismételten előtérbe kerül. Független iskolaként indult a Kultúrpalota épületében, amelyet a polgármesteri hivatal költségvetéséből támogattak. A tanfolyam ötéves időtartamú és a tanterv az állami szépművészeti akadémiák modellje alapján készült. A magasszintű képzés eredményeként az alapítás után csupán három évvel az iskola három tanulójának munkáit engedték kiállítani a bukaresti Hivatalos Művésszalonban. 1940-ben a második bécsi döntést követően módosításokra kerül sor a város közigazgatásában, amelyek közvetlenül érintik a képtárat is. Aurel Ciupet Bordi András váltja fel,a ki 1971-ig marad e tisztségében. 1949-től a képtár státusa és megnevezése: Művészeti Múzeum. A kommunista rendszer új kulturális politika bevezetésével járt, amelynek nyomán az összes művészeti megnyilvánulás erős pártpropagandaszolgálatába kerül. A múzeumi tevékenység feletti ellenőrzés az ország többi művészeti múzeumához hasonlóan, Marosvásárhelyen sem maradt el. Ennek ellenére az állam, gyűjtők és művészek részéről származó ismételt adományok révén 1889-ben a munkák száma 2000 fölé emelkedik. Jelenleg a gyűjtemény 2300 festészeti, szobrászati, kerámiai, grafikai és textildarabot tartalmaz, amelyek a legjelentősebb magyar és román művészek munkái: Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Wagner Sándor, Paál László, Theodor Aman, Nicolae Grigorescu, ștefan Luchian, Nicolae Toniza, Corneliu Baba, Ion Andreescu stb. Ezen állomány alapján szerveztek több hosszabb időtartamú kiállítást, mint az 1980-ban bemutatott Modern és jelenkori román művészeti kiállítás címmel, vagy a jelenlegi, amelyet 2003-ban állítottak össze. A Kultúrpalotában található tárlat mellett a Művészeti Múzeum még két helyi festő számára biztosított galériát. A Nagy Imre Képtárt 1958-ban hozták létre és a festő legreprezentatívabb munkáit tartalmazza. Eredetileg a Teleki Könyvtár épületében kapott otthont, majd a Köteles Sámuel u. 1. sz. alá költöztették egy pontosan erre a célra szánt létesítményben. A másik galéria Ion Vlasiu festő számára készült, 1986-ban nyitották meg. Festészeti, grafikai és szobrászati munkákat tartalmaz, amelyek révén megelevenednek a festő kedvelt helyei és a nemzeti történelem jelentős momentumai. Bibliográfia: Aura L. Popa, Un reper al vieții spirituale mureșene în vol. Tîrgu-Mureș, oraș al artelor, volum editat de Primăria Tîrgu-Mureș în colaborare cu revista "Vatra", pp.93-110. Traina Dușa, Muzeul de Artă în vol. Pagini de istorie, artă și cultură, Vol II, Editura Ansid, Tîrgu-Mureș, 2002, pp. 151-173.